A versenyhivatal döntése értelmében május 1-jétől 20%-al kéne csökkenjen a hazai tej bolti ára: a tejfeldolgozók és a kereskedők abban állapodtak meg, hogy hat hónapon keresztül lemondanak a nyereségük 10-10 százalékáról. Csakhogy máris az körvonalazódik, hogy végül a gazdákon fog csattani az ostor ebben az ügyben is.
A tejpiac egyértelműen válságban van: egyrészt a gazdák arra panaszkodnak, hogy meredeken zuhan a felvásárlási ár, másrészt a statisztikai hivatal adatai szerint a fogyasztók ez év márciusában 31,1 százalékkal fizettek többet a tejért, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A mezőgazdasági miniszter, Petre Daea is feltette a költői kérdést: ha a gazdáknak két lejt fizetnek a tej literéréért, a boltban végül miért kerül akár 10 lejbe is?
Nicolae Ciucă miniszterelnök a termelőkkel, a feldolgozókkal és a kiskereskedelmi hálózatok szövetségeivel tartott találkozót, ahol abban állapodtak meg, hogy hat hónapra önkéntesen 20 százalékkal csökkentik a hazai tej fogyasztói árát. A minimum 20%-os polcár-csökkentés a hazai tejre vonatkozik, amelynek jelenleg 7 lej felett van a literenkénti ára, és egyformán oszlik meg a feldolgozók és kereskedők között. Mivel az egyezmény önkéntes, így nem lehet számon kérni. Elemzők szerint előfordulhat, hogy abban az esetben, ha a feldolgozók már korábban csökkentették az áraikat, hogy fellendítsék az eladást, újabb árcsökkentést már nem léptetnek életbe, vagy áthárítják a gazdákra az árnyomást. A kereskedők viszont önkéntes megállapodások nélkül is csökkenthetik az árrésüket, és ezzel az árakat, ha pörgetni akarják a forgalmat.
Márpedig a tej árképzésében a legnagyobb árrés a kereskedőké. A gazdák máris érzik a bejelentés hatását: első lépésben 10 banival csökkentették a felvásárlási árat, ami 5%-os veszteséget jelent. „Attól tartok, sem a felvásárlók, sem a kereskedők nem fognak veszíteni a nyereségükből a döntés hatására, hanem leverik a gazdákon” – fogalmazta meg aggályait Zsigmond Péter közgazdász, egy biotehénfarm üzemelteltője. Mint mondta, a felvásárlási ár további esése körvonalazódik, ami nehézséget okoz a gazdáknak. A termelők nem tudnak azonnal alkalmazkodni, mert bankhiteleik, több éves pályázati felelősségvállalásaik vannak, ezért kiszolgáltatottak. Ha leviszik a tej felvásárlási árát, kénytelenek azt „lenyelni”, nem zárhatják be a farmokat a vállalásaik miatt. A szakember szerint a piac szabályozza az árakat, ha egy termék túl drága, a vásárlók nem veszik meg, a kereskedő kénytelen csökkenteni az árrést. Ha csak nem egyeztettek a mostani nagyon magas árakról, és azokat mesterségesen tartják fenn, értelmetlen a megegyezés az árcsökkentésről, hiszen a piac szabályozza az árakat. Rámutatott: a tej árképzésében a legnagyobb árrése a kereskedőnek van, utána a feldolgozónak, a gazda dolgozik a legkisebb haszonnal. Zsigmond Péter hangsúlyozta, a támogatási rendszerekkel vannak gondok, jelenleg a 2013-as, 2018-as adatokban szereplő állományokra, tehát nem létező tehenekre nyújtanak támogatást.
(Forrás: https://maszol.ro)
