Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, Európai Állattenyésztés Hangja elnevezésű csoport kommunikációs anyagában a vegán és a vegyes étrend környezetünkre gyakorolt hatásairól, emberi eltartóképességéről, valamint az egyes étrendek fenntarthatóságáról osztanak meg információkat. A jelenlegi tanulmányok által e kérdésekre vonatkozóan biztosított adatok alapján elmondható, hogy a közhiedelemmel ellentétben úgy tűnik, hogy a vegán étrend környezeti előnyei nem olyan egyértelműek, mint ahogyan azt állítják!

Sok vita folyik arról, hogy mi történne akkor, ha a világ teljesen vegánná válna. Egyesek szerint ez az egyetlen módja annak, hogy fenntartható módon tápláljuk a világot, és megfeleljünk a mai éghajlatváltozási kihívásoknak. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSz) jelenlegi népesség-előrejelzési adatai szerint az évszázad végére 9 és 15 milliárd ember között alakulhat a Föld össznépességének létszáma. Egyesek szerint, ha mindannyian vegánok lennénk, mindenki számára több élelmiszer állna rendelkezésre és kevésbé lennének a földterületek kizsákmányolva. De vajon igaz-e ez, és megvalósítható lenne-e mindez? Jót tenne-e a környezetnek? Számos tanulmány választ adott ezekre a kérdésekre és a közhiedelemmel ellentétben úgy tűnik, hogy a vegán étrend környezeti előnyei nem olyan egyértelműek, mint ahogyan azt állítják!

A vegán étrend kevesebb embert tud táplálni!

A Tufts Egyetem Gerald J. és Dorothy R. Friedman Táplálkozástudományi és Politikai Iskola kutatóinak tanulmányában egy biofizikai szimulációs modell segítségével kiszámították az amerikai mezőgazdasági területek emberi eltartóképességét és tíz különböző, hús- és állati terméktartalomban eltérő étrendi forgatókönyv szerint hasonlították össze a földhasználatot. Az elemzett forgatókönyvek közül azok, amelyek kizárták az állati eredetű élelmiszereket kevésbé voltak hatékonyak a talajgazdálkodás és a földhasználat tekintetében. A tanulmány szerint a vegán étrendhez kapcsolódó földhasználattal kevesebb ember táplálható, mint a mindenevő táplálkozáson alapuló földhasználattal. A 100%-os veganizmus paradox forgatókönyvében több szántóterületre van szükség, mivel a vegán étrend összetevőit nagyon alacsony hatékonysággal állítják elő. A vegán étrend emberi eltartóképessége ennélfogva alacsonyabb volt, több erőforrást igényelt a népesség fehérjeszükségletének kielégítéséhez, a talajok szervesanyagának nagyobb mértékű kizsákmányolásával és kimerítésével járt, mint az egészséges, mindenevő étrend két forgatókönyve.

Az állati eredetű termékek étrendből történő teljes és hirtelen kiiktatása nem biztos, hogy hosszú távon a legfenntarthatóbb megoldás az emberiség számára! Az állatok nélkül a trágyából − mint a talaj természetes tápanyagutánpótlására szolgáló „termékből” − is hiány lenne, ami a vegyi anyagokra és a szintetikus műtrágyákra való nagyobb mértékű támaszkodást eredményezné. A mezőgazdasági termelés potenciálja kritikus mértékben függ a nitrogén rendelkezésre állásától, amely ásványi vagy szerves trágya formájában állhat rendelkezésre. A Nature Food című szaklapban megjelent tanulmányban a szerzők egy olyan modellt dolgoztak ki, amely különböző termelési forgatókönyveket − összesen ötöt − szimulált annak érdekében, hogy jobban megértsék a meglévő mezőgazdasági területek, szántó- és gyepterületek elméleti „globális élelmezési kapacitását”, a fehérje, mint mérőszám alkalmazásának segítségével.

A modellezett forgatókönyvekben feltárt változatok különböző feltételezéseket tartalmaztak a nitrogénfelhasználás hatékonyságára vonatkozóan, annak a szántó- és gyepterületek közötti megoszlásáról, az előállított/az elfogyasztott állati termékek mennyiségéről, valamint arról, hogy az állatokat milyen mértékben takarmányozták emberi fogyasztásra alkalmas növényekkel vagy legelőterületeken, gyepeken történő legeltetéssel/melléktermékekkel. Ezen forgatókönyvek szerint a modell azt sugallta, hogy a jelenlegi mezőgazdasági területek mintegy 8-20 milliárd ember számára biztosítanak fehérjét ipari műtrágyázás mellett, míg mintegy 3-14 milliárd ember számára szerves trágyázás mellett. Valamennyi forgatókönyv szerint a takarmány és az emberi táplálék közötti verseny nélküli mezőgazdasági termelés képes a legtöbb embert táplálni. A vegán forgatókönyvben azonban nem ez a helyzet, tekintettel arra, hogy a vegyes táplálkozásban az élelmiszerek egy részét az állattenyésztés révén olyan legelő- és gyepterületekről nyerik, amelyek alkalmatlanok a hatékony növénytermesztésre és az élelmiszeripari termékek előállítására.

Három különböző forgatókönyv

Az ipari műtrágyázási forgatókönyvek szerint a 20 milliárd ember élelmezési kapacitását maximalizáló étrend átlagosan 15% állati fehérjét tartalmaz a teljes fehérjebevitel arányában, szemben a mai 35%-os globális átlaggal és a jóléti társadalmakra jellemző 55%-kal. Az ökológiai forgatókönyv szerint a globális élelmezési kapacitás maximalizálása 13,90 milliárd ember étrendjében 20% körüli állati fehérjével történhet. A növénytermesztés alacsonyabb nitrogénfelhasználási hatékonyságát és az ökológiai forgatókönyvhöz képest alacsonyabb hozamokat feltételezve az állati fehérjék minimális aránya az étrendben 35%, és a maximálisan táplálható népesség 7,4 milliárd fő. Vegán étrendet feltételezve, állati fehérjék fogyasztása nélkül, az élelmezési kapacitás 17,4 milliárd emberre esik vissza az ipari műtrágyázási forgatókönyvek szerint, ami 11%-kal alacsonyabb a becsült 20 milliárdos maximális értéknél és 6,6 milliárdra mérséklődik az ökológiai forgatókönyv esetében, ami tehát a kapott legalacsonyabb érték.

Tehát a vegán forgatókönyv nem tud annyi embert táplálni és nem is a leghatékonyabb. Minden forgatókönyv esetében a mezőgazdaságnak az emberi népesség ellátására való képessége a nitrogénfelhasználás hatékonyságától függ, így ez kulcsfontosságú prioritás. Fontos megjegyezni, hogy az állatokra szükség van a tápanyagok újrahasznosításához és a nitrogénfelhasználás hatékonyságának talajban történő növeléséhez. Az állattenyésztés döntő szerepet játszik a talaj termékenységének és egészségének megőrzésében. Lehetővé teszi egy olyan természetes egyensúly fenntartását, amelybe az állatok tökéletesen beilleszkednek, garantálva a talaj, a biológiai sokféleség, a táj és a hidrogeológiai biztonság védelmét és gondozását. A regeneratív mezőgazdaság továbbá az állattenyésztéshez szorosan kapcsolódó holisztikus megközelítés, mivel az állattenyésztés lehetővé teszi a műtrágyák használatának csökkentését a talaj tápanyag-utánpótlásának az állati eredetű szerves trágyázásnak köszönhetően, helyreállítva a talaj természetes CO₂-elnyelő képességét és küzdve az elsivatagosodás ellen. Emiatt az „állatmentes” vegán forgatókönyv nem a legjobb megoldás a bolygó számára, mivel a növénytermesztési és állattenyésztési rendszerek integrációja alapvető elemnek tűnik a fenntarthatósági kihívások kezelésében.

Forrás: nak.hu