Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Az 1989-es rendszerváltáskor jegyzett hárommillió hektárnyi öntözött területből tavaly mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs technológiák importjáról.

A mezőgazdasági minisztérium öntözési projektje lassan érik be, miután tavaly nyáron 1,35 millió hektár mezőgazdasági terület volt öntözhető Romániában, ezen területek kilencven százaléka a Kárpátokon túli, dél-romániai megyékben található. Az irrigációs rendszerekbe bevonható szántóterületek és a valóságban is öntözött földek között azonban nagyságrendbeli különbség van: egy 2023-as minisztériumi összesítés szerint Romániában összesen 500 ezer hektár mezőgazdasági területet öntöztek a gazdák. Csupán az itt gazdálkodó agrárvállalkozóknak, mezőgazdasági társulásoknak és szövetkezeteknek volt anyagi lehetőségük beruházni a kiépített fővezetékekhez csatlakoztatható irrigációs rendszerekbe, amelyek hatékonyan eljuttatják az öntözővizet a növényekhez.

Az irrigáció kérdése az utóbbi tíz évben érezhetően megváltozott időjárási viszonyok miatt vált elodázhatatlanná Romániában. 1989-ben az ország papíron 3,7 millió hektár öntözhető mezőgazdasági területtel rendelkezett, amiből mintegy 3 millió hektáron működött a korabeli viszonyok között korszerűnek számító öntözőrendszer. A múlt század nyolcvanas éveiben hatalmas befektetéssel kiépített irrigációs csatornák és az elosztórendszer a kilencvenes évek föld-visszaszolgáltatási lázában tönkrement: az emberek széthordták a gazdátlanná vált szivattyúállomások berendezéseit, a földre fektetett vagy földbe ásott alumíniumcsövekből kiépített öntözőrendszert. Az irrigációs hálózat a kilencvenes évek végére gyakorlatilag felszámolódott, és csak nyomokban maradt meg egy-egy társulás területén. További egy évtizeden át nem létezett kormánystratégia az öntözőrendszerek újjáépítésére, a mezőgazdasági minisztérium elfogadta a megváltoztathatatlannak ítélt helyzetet. Csupán a 2010-es évek egymást követő aszályai kongatták meg a vészharangot, és késztették továbblépésre a bukaresti szaktárcát.

A mezőgazdasági minisztérium vezetői a régi, lepusztult öntözőrendszerek tervrajzait vették elő, és azzal indultak Brüsszelbe kilincselni pénzért az Európai Unió intézményeinél. Próbálkozásuk azonban sikertelen volt, az Európai Bizottság elutasította a több millió euróra becsült rehabilitációs munkálatok finanszírozását, így az irrigáció kimaradt az országos helyreállítási tervből (PNRR). Az elmaradt finanszírozás érzékenyen érintette az ágazatot, ezért a kormány új stratégiát választott: az uniós mezőgazdasági forrásokból megpályázható összegek mellé román költségvetési pénzeket is elkülönítettek. Az utóbbi 7-8 évben megvalósuló befektetések azonban csigalassúsággal haladnak. A fő gond az, hogy a rendelkezésre álló uniós mezőgazdasági források csupán a beruházások töredékére elegendőek. Ennek ellenére a déli országrészben építik a főcsatornák szerepét ellátó irrigációs folyósokat, amelyekre később csatlakoztathatók az öntözőrendszerek.

Florin-Ionuț Barbu mezőgazdasági miniszter idén bejelentette, szintet akar lépni az irrigáció lehetőségeinek javításában. Meghívására nemrég Romániába látogatott Avi Dichter izraeli mezőgazdasági miniszter, hogy az agrárberuházások területén egyeztessenek. Az izraeli öntözéstechnika közismerten világszintű: a száraz, sivatagos országban a legkorszerűbb irrigációs technikák kifejlesztésének köszönhetően a leghatékonyabban tudják hasznosítani az öntözővizet. A csepegtetős öntözés berendezéseinek új, izraeli fejlesztésű nemzedékei már olyan szenzorokkal vannak ellátva, amelyek a növények vegetatív szükségleteihez mérten adagolják a vizet: az új öntözési rendszerben 60–80 százalékkal sikerült csökkenteni a vízfogyasztást, miközben két–háromszoros hozamnövekedést értek el. Az izraeli irrigációs csúcstechnológia iránt világszerte nagy az érdeklődés, és a román szaktárca szerint erre a román mezőgazdaság is igényt tart. A két tárcavezető Ialomița, Konstanca és Călărași megyében kereste fel a friss irrigációs beruházások helyszíneit, ahol helyi szakemberekkel egyeztettek az öntözhető területek növelésének szükségességéről. Egyelőre kérdéses, hogy az öntözőrendszerek további fejlesztésére mennyi pénz áll rendelkezésre, illetve hogy Romániában milyen formában működtethető a viszonylag drága izraeli csúcstechnológia. A minisztérium becslései szerint a következő tíz évben 2 millió hektárra szeretnék növelni az öntözhető területek nagyságát, ez még mindig a kétharmada a 35 évvel ezelőtti területnagyságnak.

Közben riasztó statisztikák látnak napvilágot az elmúlt évek egyre súlyosabb aszálykárairól. A szakminisztérium kimutatása szerint a 2022-es esztendőben az 5,4 millió hektáron termesztett gabonából 1, 2 millió hektáron jegyeztek súlyos aszálykárt, de a többi, nem öntözött területen is mintegy húsz százalékkal volt alacsonyabb a hozam. Szakemberek szerint a romániai mezőgazdaság jövője a kertészetben és a szántóföldi növénytermesztésben egyaránt az öntözhető területek gyors bővítésétől függ. Ennek hiányában egyre kevesebb gazda fogja vállalni a mezőgazdasági termelést, hiszen az aszályos esztendők számának növekedésével öntözés nélkül teljesen ráfizetésessé válik a gazdálkodás.

Forrás: kronikaonline.ro