Kit P. Franklin, az Egyesült Királyságból származó Hands Free Farming vezető kutatója, a Budapesten tartott Prega Konferencia keretén belül egy olyan gazdaságot mutatott be, ahova az emberek csak fotózni járnak, dolgozni nem, ugyanis Kit létrehozott egy kísérleti gazdaságot, ahol kisméretű erőgépekkel, teljesen automatizált módon végzik a termelést anélkül, hogy az ember akár egy kapavágást is tenne a szántóföldön.

A nagyobb gyártókkal ellentétben – ahol nagy teljesítményű automata erőgépekben látják a jövőt – Kit egy alternatív utat lát hasznosnak: nyílt forráskódú, úgynevezett "open source" rendszerek felhasználásával készült kis teljesítményű és -méretű, egyszerűbb erőgépek automatizálását javasolja.

A kisebb gépek elhanyagolható talajtaposási károkat okoznak, és esős időszakban akkor is tudnak dolgozni, amikor a nagyobb erőgépek nem tudnak rámenni a talajra. Ezek a gépek egymással is együtt tudnak működni, és nagyobb területek esetén, rajban dolgoznának együtt a megfelelő területteljesítmény eléréséért.

Az eszközök rengeteg szenzorral vannak felszerelve és hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek a különböző munkaműveletek során. Az így keletkezett adatok segítségével a farmmenedzserek sokkal pontosabb döntéseket tudnak hozni és jobban tudnak tervezni a következő műveletek során.

A kis gépméret további előnye, hogy sokkal nagyobb felbontású információt kapnak a földről: míg a nagy kombájnok gyakran 10-12 méter széles vágóasztallal dolgoznak és úgy készítik a hozamtérképüket, addig ők 2 méteres felbontásban tudnak térképezni.

A kutatók számításai szerint jóval költséghatékonyabb a kisebb méretű munkagépek üzemeltetése, mint a költségesebb nagyobb társaiké: elsősorban a bekerülési árak, másodsorban pedig a jóval olcsóbb alkatrészköltségek miatt.

Jelenleg egy nagyjából 40 hektárból álló gazdaságban kísérleteznek, és már több mint 6 éve fejlődnek évről évre. Az elmúlt évben az üzemi átlaguk 9 tonna felett alakult búzából, mely részben a taposási kár minimalizálásából és a tökéletesen időben elvégzett műveletekből adódik.

A jövőben a fenntarthatóság és a biodiverzitás irányába szeretnének fejlődni, és az idei évben elkezdenek kísérletezni a váltott, szalagszerű termeléssel: egy táblában több vékony (pár méter széles) csíkban egymás mellé különböző növényeket vetnek: az egyik sorban található nitrogénmegkötő növény segíti a mellette található másik növényt. A különböző növényekben különböző rovarpopulációk élnek, így segítve a beporzást és a természetes védelmet.

Forrás: agroinform.hu