Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) az elmúlt években jelentősen fejlesztette laboratóriumait, és növelte elemzőkapacitását, hogy megfeleljen a növekvő kereskedelmi forgalomnak, így a Mercosur-országokból érkező importnak is. A hatóság hangsúlyozza: a kereskedelmi megállapodás nem jelent „szabad bevitelt” szabályok nélkül.

Laborfejlesztés és vizsgálatok bővítése

Alexandru Nicolae Bociu, az ANSVSA elnöke szerint az elmúlt öt évben 22 új vizsgálati módszert vezettek be és akkreditáltak, valamint további 42 meglévő módszert fejlesztettek, így összesen 122 akkreditált módszer áll rendelkezésre, több mint 1000 paraméter meghatározására. Az évente elvégzett vizsgálatok száma átlagosan 18 367 volt, ami 26,4%-kal magasabb 2020-hoz képest, a hivatalos ellenőrzések száma 31,4%-kal nőtt (13 398 teszt/év), míg az igény szerinti önellenőrzés 14,6%-kal emelkedett.

Romániában jelenleg 42 megyei laboratórium és három nemzeti referenciaintézet működik, mind ISO/IEC 17025 szabvány szerint akkreditálva, így az eredmények az EU-ban is elismertek. Bociu kiemelte, hogy ez ritka sűrűség az EU-ban, ahol a laborok gyakran regionálisak vagy kiszervezettek. A Bukarestben új telephelyre költöztetett Állategészségügyi- és Higiéniai Intézet (Institutului de Igienă și Sănătate Publică Veterinară , IISPV) technikai modernizálása is a jelentős projektek közé tartozott.

Európai uniós támogatásokkal fejlesztett infrastruktúra

Az ANSVSA 2022 és 2025 között kilenc nagy projektet valósított meg, összesen mintegy 35,7 millió euró (177 millió lej) beruházással, amelyek a laborok modernizálását, állategészségügyi kutatásokat, a szolgáltatások digitalizálását és az energiahatékonyságot célozták. A laborok saját bevétele 2021–2025 között átlagosan 999 840 lej/év, ami több mint 22%-os növekedés az 2016–2020-as időszakhoz képest.

Az IDSA (Institutul de Diagnostic și Sănătate Animală, Állatdiagnosztikai és Állategészségügyi Intézet) aktivitása is fokozódott: 2021-ben kb. 51 600 mintát elemeztek, 2025-re ez több mint 86 000-re nőtt, azaz 67%-os növekedés történt. Az új kórokozók – például a juhhimlő és a Bluetongue új szerotípusai – diagnosztikáját gyorsan integrálták. 2025-ben bevezették a PACS digitális rendszerét a veszélyes biológiai anyagok szigorú monitorozására és traszferére. A nagy biztonságú egységet technikailag felújították, új fűtés- és automatikus fertőtlenítő rendszerekkel.

Szigorú ellenőrzés és Mercosur-import

Az ANSVSA elnöke kiemelte: zéró tolerancia van a szabálytalanságokkal szemben, gyorsan reagálnak – a fertőzött vagy nem megfelelt termékeket visszatartják, elutasítják vagy megsemmisítik (Salmonella, Listeria, aflatoxinok, egyéb veszélyes anyagok esetén). A Mercosur-országokból származó importot kockázatelemzés és EU-figyelmeztetések alapján ellenőrzik, és minden élelmiszernek meg kell felelnie az EU biztonsági, állategészségügyi és nyomonkövethetőségi szabványainak.

Bociu hangsúlyozta, hogy bár nem minden vizsgálathoz áll rendelkezésre az összes specifikus Mercosur-készlet, a kockázatelemzés és az EU-határokon előírt protokollok garantálják a gyors reagálást és a közegészség védelmét. Az importált termékek – hús, baromfi, lóhús, hal, tenger gyümölcsei, gyümölcsök, gabonafélék, olajos magvak, fűszerek és szárított termékek – folyamatos ellenőrzés alatt állnak.

Az elnök összegzése szerint az ANSVSA nemcsak ellenőrző hatóság, hanem gazdasági mozgatórugó is: a laborhálózat fejlesztése, digitális kockázat-értékelés, új piacok megnyitása, export diverzifikálása és a nyersanyagok feldolgozott termékekké alakítása is kiemelt cél 2026-ban.

Kun-Gazda Gergely