Florin Barbu agrárminiszter szeptember 23-án részt vett az AgriFish (Mezőgazdasági és Halászati Tanács) brüsszeli gyűlésén. A tárcavezető még aznap bejelentette, hogy az Európai Bizottság (EB) Románia számára 21,6 millió euró kifizetését javasolja az aszálykárok részleges megtérítésére. A Brüsszelből érkező összeg azonban nem fedezi azt a hektáronkénti 200 eurós kártérítést, amit – legalábbis a nyilatkozatok szerint – a károsult mezőgazdasági területek után fizet(ne) az állam, a hiányzó összeget az állami költségvetésből kellene fedezni. A javasolt kártérítési összegeket az érintett tagállamok saját forrásaikból akár 200%-al is kiegészíthetik, ami Románia esetében 43,2 millió eurót jelent. Így, a brüsszeli és a hazai támogatással a gazdák akár 64,8 millió euróhoz juthatnak hozzá. Az azonban még a jövő zenéje, hogy a választások évében mennyire lesz politikai akarat Bukarestben a 43,2 millió euró „önrész” előteremtésére.
Az összegek emlegetése akkor eredményez teljes képe, ha rögtön mellérendeljük a kár nagyságát: a mezőgazdasági minisztérium összesített adatai szerint több mint 16 ezer gazda kért kárfelmérést, több mint 320 ezer hektár termőterületre vonatkozóan készültek kárfelmérési jegyzőkönyvek – a jegyzőkönyv volt egyébként a kártérítési igénylés első és legfontosabb lépése. Egy egyszerű számítás elárulja, hogy amennyiban csak a Brüsszel által utalt 21,6 millió euró kerülne szétosztásra, az hektáronként 67,5 eurót jelentene. Ha a kormány „a zsebébe nyúl” és ezt valóban kiegészíti az engedélyezett 43,2 millióval és 64,8 milliót utal kártérítésre, akkor az eredmény 202,5 euró/hektár. Tehát: a kormány által beharangozott 200 euró/hektár részleges kártérítés akkor és csak akkor tartható, ha valóban előteremti az önrészt. A bajt tetézi, hogy a 320 000 hektár csak az őszi vetésű kultúrákat (őszi vetésű szalmás gabonák, káposztarepce) jelenti, ha mindehhez hozzáveszük a tavaszi vetésű terményeket (főleg kukorica, napraforgó), amelyek esetében a kárfelmérő bizottságok 2,2 millió hektáron állapítottak meg 50–100%-os károkat, ami 138 000 gazdát érint, akkor 2,52 millió hektárról és 154 000 érintett gazdáról beszélünk. Nem véletlen, hogy szakemberek 500–600 millió euróra becsülik a szükséges aszálykárok részleges megtérítésére szükséges összeget.
Hogy pontosan mi lesz a tavaszi kultúrákban okozott aszálykárokkal, az még a jövő zenéje. Az Európai Bizottság 119,7 millió euró elkülönítését javasolta a 450 millió eurós mezőgazdasági tartalékalapból Bulgária, Németország, Észtország, Olaszország és Románia mezőgazdasági termelőinek közvetlen támogatására. Az EB javaslata alapján az összeg a következőképpen oszlik meg: Romániának 21,6 millió eurót, Bulgáriának 10,9 millió eurót, Németországnak 46,5 millió eurót, Észtországnak 3,3 millió eurót, míg Olaszországnak 37,4 millió eurót utalnának. Ezek az államok a támogatásokat 2025. április 30-ig kell szétosszák az aszálykárokat szenvedett mezőgazdasági termelők között. Ezt megelőzően, 2024. december 31-ig kell tájékoztassák az Európai Bizottságot az intézkedés gyakorlatba ültetésének részleteiről, a támogatás odaítélésének kritériumairól, az intézkedés várható hatásáról és a kiegészítő támogatások mértékéről. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a versenytorzulás és túlkompenzáció elkerülésére hozott intézkedéseket is. Amint az ilyen esetekben történni szokott, az EB javaslatát a tagállamokkal egyenként megvitatják, október 7-én, a mezőgazdasági piacok közös megszervezésével foglalkozó bizottság ülésén hoznak majd végső döntést róla.
A román hatóságok részéről a kártérítést illetően kétségtelenül tapasztalható egyfajta dadogás. A mezőgazdasági miniszter augusztusban a következőket nyilatkozta:
„A jelenlegi felmérések alapján a tavaszi vetések károsodásának mértéke körülbelül kétmillió hektár, nyilvánosan bejelentettük, hogy a kártérítés hektáronként minimum 200 euró lesz.” (https://maszol.ro/belfold/Meg-iden-kifizetik-az-aszalykarenyhito-juttatast-a-gazdaknak).
A Népújság szerint: „Azokon a területeken, ahol az aszálykár meghaladja a küszöbértéknek számító 30%-ot, kártérítést kapnak a gazdák. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium hektáronként 200–230 eurós kártérítést fizet.” (https://www.e-nepujsag.ro/storage/pdf/2024/08/augusztus17szombat2024.pdf)
A román nyelvű sajtóban is 200–250 euró/hektár kártérítési összeg keringett, mindez „bejelentésekre” alapozva.
Csakhogy az írott dokumentumokban összegekről egy árva szó nem esik. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium a napokban bocsátott közvitára egy sürgősségi rendeletet (https://www.madr.ro/proiecte-de-acte-normative.html), amely a 2024. január 24-én megjelent 4/2024. számú sürgősségi rendeletet hivatott módosítani. (A teljes szöveg elérjető itt: https://legislatie.just.ro/Public/DetaliiDocumentAfis/278546). Egyik dokumentumban sem olvashatunk pénzbeli kártérítésről! E helyett a kormány a hitelek törlesztőrészletei, kamatai stb. 2025. december 31-ig történő „elengedésével” a bankokra, pénzügyi intézetekre, valamint az inputanyag-beszállítók hárítja a „megoldást”.
Ezek fényében igenis elképzelhető, hogy az aszálykárok részleges pénzbei megtérítéséről szóló miniszteri kommunikáció valójában csak olcsó kampányfogás, porhintés a gazdák szemébe (https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/olcso-kampanyfogas-az-aszalykar-sujtotta-gazdak-tartozasanak-az-atutemezese).
Reméljük, hogy ebben a kesze-kuszaságban minél hamarabb tisztábban fogunk látni.
Kun-Gazda Gergely