Sajtóközlemény
Új intézkedéscsomagot fogadott el az Európai Bizottság annak érdekében, hogy enyhítse a műtrágyák drágulása és hiánya miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodók terheit. A brüsszeli testület célja egyszerre a termelők támogatása, az európai műtrágyagyártás megerősítése, valamint az importfüggőség csökkentése.
A kedden bemutatott akcióterv rövid és hosszú távú intézkedéseket egyaránt tartalmaz. Rövid távon az Európai Bizottság olyan jogszabálycsomagot készít elő, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai tervein keresztül teljes mértékben kihasználják a rendelkezésre álló támogatási forrásokat.
Az intézkedések között szerepel egy új likviditási program bevezetése, amely segítheti a gazdák pénzforgalmát, emellett nagyobb rugalmasságot biztosítanak az előlegfizetések terén is. A Bizottság ösztönözni kívánja azokat a mezőgazdasági gyakorlatokat is, amelyek csökkentik és hatékonyabbá teszik a műtrágyafelhasználást, valamint támogatják a biológiai és alacsony szén-dioxid-kibocsátású trágyák alkalmazását.
A hosszabb távú célok között szerepel az európai műtrágyagyártás ellenállóbbá tétele, a fenntarthatóbb mezőgazdasági technológiák elterjesztése, valamint a tápanyag-gazdálkodás fejlesztése. A Bizottság hangsúlyt helyezne a mezőgazdasági szaktanácsadás megerősítésére is a KAP keretében.
Az uniós végrehajtó testület emellett könnyíteni kíván a digestátumok – biogázüzemek melléktermékeinek – mezőgazdasági felhasználásán, megfelelő környezetvédelmi garanciák mellett. A nitrátirányelv felülvizsgálatát követően pedig pontosítani szeretnék a szabályozást annak érdekében, hogy az jobban igazodjon a gazdák gyakorlati tapasztalataihoz.
A támogatási terv hátterében az áll, hogy az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az energia- és műtrágyaköltségek, ami komoly pénzügyi nyomást helyezett az európai mezőgazdaságra. Az Európai Bizottság szerint Európának hosszú távon csökkentenie kell külső függőségét ezen a területen.
Az alábbiakban az EB erre vonatkozó sajtóközleményét közöljük, teljes terjedelemben.
SAJTÓKÖZLEMÉNY 2026. május 19. Brüsszel:
A Bizottság tervet terjeszt elő Európa műtrágyaellátásának és élelmezésbiztonságának biztosítására
Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta a műtrágyákra vonatkozó cselekvési tervet: a növekvő műtrágyaköltségekkel és műtrágyahiánnyal szembesülő mezőgazdasági termelők támogatására, a hazai termelés megerősítésére és Európa importfüggőségének csökkentésére irányuló kezdeményezést. A terv közvetlenül hozzá fog járulni az élelmezésbiztonsághoz és Európa stratégiai autonómiájának megerősítéséhez, miközben magas szintű éghajlat-politikai és környezetvédelmi célokat követ.
A közelmúltbeli ellátási zavarok és áringadozások Európa-szerte egyre nagyobb nyomás alá helyezték a mezőgazdasági termelőket, ami rávilágított arra, hogy Európa sebezhető a műtrágyaellátás külső sokkhatásaival szemben. A műtrágyákról szóló, 2022-ben elfogadott közleményre építve a mai műtrágyákra vonatkozó cselekvési terv ötvözi az ellátás megfizethetőségének és biztonságának támogatását célzó azonnali támogatási intézkedéseket a belföldi műtrágyagyártás megerősítésére, az ellátás rezilienciájának javítására, valamint a bioalapú, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és körforgásos műtrágyákra való átállás felgyorsítására irányuló hosszabb távú intézkedésekkel.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Ezzel a cselekvési tervvel egy erősebb európai műtrágyaiparba fektetünk be, támogatjuk az európai mezőgazdasági termelőket, és felgyorsítjuk a fenntartható, saját termesztésű megoldásokra irányuló innovációt. A fosszilis tüzelőanyagok jelenlegi válsága azt mutatja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos vezető szerep és a gazdasági reziliencia összefügg egymással. Ezért építi Európa a fenntarthatóságon, a megfizethetőségen és az ipari erőn alapuló jövőt.”
A mezőgazdasági termelők támogatása és a műtrágyákhoz való hozzáférésük javítása
A Bizottság az uniós agrárpolitika meglévő eszközein keresztül célzott rendkívüli támogatást fog nyújtani azoknak az európai mezőgazdasági termelőknek, akik magas műtrágyaköltségekkel szembesülnek. A Bizottság javasolni fogja az uniós költségvetés igénybevételét a mezőgazdasági tartalék jelentős összegű megerősítése érdekében. Ezt a pénzügyi csomagot még a nyár előtt előterjesztik, hogy a következő termelési ciklus előtt azonnali likviditási könnyítést biztosítsanak a mezőgazdasági termelők számára, és elősegítsék a mezőgazdasági termelés fenntartását.
További rövid távú könnyítésként a Bizottság célzott jogalkotási csomagot fog előterjeszteni, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy teljes mértékben kihasználják a közös agrárpolitika (KAP) jelenlegi stratégiai tervei keretében rendelkezésre álló támogatást. Ez magában foglal egy új likviditási rendszert a pénzforgalom elősegítése érdekében, nagyobb rugalmasságot a kifizetésekhez, valamint erőteljesebb ösztönzőket a hatékonyabb gazdálkodási gyakorlatokhoz, amelyek csökkentik és optimalizálják a műtrágyahasználatot, áttérnek a bioalapú műtrágyákra, és szükség esetén beruháznak a gazdaságok ellenállóképességébe.
A mezőgazdasági termelőket támogató további intézkedések a jobb tápanyag-gazdálkodásra, a tápanyag-hatékony gazdálkodási gyakorlatok kidolgozásának és elterjedésének támogatására, valamint a KAP-on belül a mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokra helyezett nagyobb hangsúlyra fognak összpontosítani.
A Bizottság megfelelő környezetvédelmi biztosítékok mellett intézkedéseket fog előterjeszteni a fermentációs maradékok felhasználásának megkönnyítésére is. Emellett a nitrátirányelv közelgő értékelését követően a Bizottság tisztázni fog bizonyos végrehajtási szabályokat annak érdekében, hogy azok jobban igazodjanak a gyakorlatban tapasztalt naptári gazdálkodás valóságához.
A hazai termelés megerősítése, a körforgásos gazdaság és a dekarbonizáció előmozdítása
A Bizottság lépéseket fog tenni hazai műtrágyaiparának támogatása, az ipar leépülésének megelőzése, a stabil ellátás garantálása és az importtól való függőségünk csökkentése érdekében. A körforgásos jelleg fokozása és a kibocsátások csökkentése érdekében a Bizottság ösztönözni fogja az európai alternatívák használatát. Ez magában foglalja a szerves, bioalapú trágyák és a hagyományos ásványi termékek alternatíváinak szélesebb körű használatát. Az egyéb útvonalak közé tartozik az algák biomasszája, más talajjavító szerek, mikrobiális oldatok, biostimulánsok, valamint a nitrogén és a foszfor visszanyerése a szennyvíziszapból.
A kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) közelgő felülvizsgálatával összefüggésben és annak előzetes megítélése nélkül meg fogjuk vizsgálni azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítják, hogy a műtrágyaipar további rugalmassága a termelés dekarbonizációjának felelősségével járjon, azzal a felelősséggel, hogy biztosítsa a bioalapú és körforgásos műtrágyák fokozott gyártását, valamint biztosítsa a saját termesztésű műtrágyák rendelkezésre állását és megfizethetőségét Európában. Ez biztosítani fogja a műtrágyák rendelkezésre állását és megfizethetőségét a mezőgazdasági termelők számára, az európai műtrágyák elterjedését, és ezáltal végső soron a hazai ipar javát szolgálja.
A Bizottság azt is mérlegelni fogja, hogy miként lehet megfelelő ösztönzőket biztosítani a karbongazdálkodáshoz és a szén-dioxid-eltávolításhoz a magán- és az állami bevételek (tagállamok, KAP, Európai Versenyképességi Alap és ETS-bevételek) ötvözésével.
Ugyanakkor a Bizottság csökkenteni fogja a szükségtelen bürokráciát és a piaci akadályokat, és új intézkedéseket fog javasolni a fenntartható, saját termesztésű műtrágyák iránti kereslet növelése érdekében. Ez javítani fogja az egységes piac működését, többek között az ásványi termékek tekintetében is.
A körforgásos gazdaság gyakorlatainak további egyszerűsítése érdekében a Bizottság a hulladékokról szóló keretirányelv értékelésével összefüggésben értékelni fogja az állati és egyéb melléktermékek kezelésének egyszerűsítésére irányuló intézkedéseket.
A Bizottság azt is biztosítani fogja, hogy a műtrágyaágazat ne maradjon le más ágazatok mögött a zöld innováció és korszerűsítés finanszírozásához való hozzáférés terén. A meglévő alapokat, nevezetesen a kohéziós alapokat mobilizálják a biogáz- és biometán-termelés, valamint a szennyvíz-infrastruktúrába történő beruházások támogatására, amelyek fokozhatják az iszap hasznosítását és a tápanyag-visszanyerést.
A piac átláthatóságának és felkészültségének megerősítése, valamint az érdekelt felek közötti párbeszéd fokozása
A jól működő műtrágyapiac nagyobb átláthatóságot és strukturált párbeszédet igényel a politikai döntéshozók és az értéklánc szereplői között. A Bizottság ezért elindítja a műtrágya-értékláncra vonatkozó uniós partnerséget, amely összefogja a műtrágyagyártókat, a mezőgazdasági termelőket és a tagállamokat annak érdekében, hogy közös pályát határozzanak meg e kihívások leküzdésére és a folyamatos élelmezésbiztonság megfizethető áron történő megőrzésére az egész EU-ban. E partnerség keretében az elkövetkező hónapokban sor kerül az első szakpolitikai párbeszédre a lánc valamennyi szereplőjével annak érdekében, hogy megoldásokat dolgozzanak ki a műtrágyaellátás, -előállítás, -forgalmazás és -felhasználás terén jelentkező kihívásokra. Az eredmények alapul szolgálnának mind a mezőgazdasági termelők, mind az ágazat számára életképes megoldások kidolgozásához.
Ezen túlmenően a Bizottság meg fogja erősíteni a piacfigyelési és korai előrejelző képességeket, és arányos keretet fog javasolni annak biztosítása érdekében, hogy rendszeresen naprakész adatok álljanak rendelkezésre a műtrágyákról az EU-ban. Ezzel összefüggésben a Bizottság jelentést fog készíteni, amelyben értékeli, hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmussal (CBAM) és a kibocsátáskereskedelmi rendszerrel (ETS) kapcsolatos költségeket hogyan hárítják át a mezőgazdasági termelők által fizetett műtrágyaárakra és végső soron az élelmiszerárakra. A Műtrágyák Piacának Megfigyelőközpontja továbbra is a piaci információk központi platformjaként fog szolgálni. Emellett a piac működésére, az árakra és a készletekre vonatkozó adatgyűjtés javításával is erősödni fog.
A felkészültség megerősítése érdekében a Bizottság értékelni fogja a készletfelhalmozást és a kulcsfontosságú műtrágyák és inputanyagok biztosításának egyéb lehetőségeit. Ez magában foglalhatja a szezonális vagy minimális készleteket és adott esetben a közös beszerzést vagy más eszközöket a külső sokkhatásokkal szembeni reziliencia növelése és az áringadozás enyhítése érdekében.
Az EU továbbra is részt vesz a nemzetközi együttműködési keretekben, valamint a tagjelölt országokkal, a szomszédos országokkal és a partnerországokkal világszerte annak érdekében, hogy biztosítsa az átláthatóságot, előmozdítsa a műtrágya- és inputanyag-ellátás diverzifikálását, és kölcsönösen előnyös partnerségek révén feltárja az ilyen országokban rendelkezésre álló beruházási lehetőségeket.
Háttér
A műtrágyák alapvető fontosságúak a mezőgazdasági termelékenység, a gazdaságok életképessége és az élelmezésbiztonság szempontjából, és a mezőgazdasági termelők termelési költségeinek jelentős részét teszik ki. A geopolitikai sokkok és az ellátási zavarok meredeken megemelték a műtrágyaárakat, és Európa-szerte egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a mezőgazdasági termelőkre.
A növekvő műtrágyaköltségek azzal a kockázattal járnak, hogy a mezőgazdasági termelők kénytelenek lesznek csökkenteni a kijuttatási arányokat vagy visszaszorítani a megművelt területeket, ami veszélyezteti a terméshozamokat, az élelmiszer-termelést és az uniós agrár-élelmiszeripari ágazat rezilienciáját.
A következő vetési szezon közeledtével a mezőgazdasági termelőknek megbízhatóan hozzá kell férniük elegendő mennyiségű, megfizethető műtrágyához. Ugyanakkor Európának meg kell erősítenie egy reziliensebb, versenyképesebb és körforgásosabb hazai műtrágyaipart a stratégiai függőségek csökkentése és a jövőbeli sokkhatásoknak való jobb ellenállás érdekében.
A helyzetre adott folyamatos válasz részeként a Bizottság már számos lépést tett. Az általános számítási szabályok alóli kivételt vezettek be a CBAM műtrágyákra gyakorolt hatásának csökkentése érdekében, így a műtrágyák az egyetlen olyan árucikk, amely ilyen kivételt élvez (10 % helyett 1 %-os haszonkulcs alkalmazása, az összes többi ágazat esetében fokozatosan 30 %-ra növelve).
2026 februárjában a Bizottság ideiglenes vámmentes vámkontingensekre is javaslatot tett több kulcsfontosságú nitrogénműtrágya és az azok előállításához szükséges inputok (ammónia, karbamid) tekintetében. 2026 áprilisában a Bizottság ideiglenes állami támogatási keretet fogadott el a közel-keleti válság által érintett ágazatok, köztük a mezőgazdaság támogatása érdekében. Áprilisban a Bizottság magas szintű párbeszédet is összehívott az érdekelt felekkel, hogy segítse a műtrágyákra vonatkozó cselekvési terv kialakítását, és meghatározza az uniós műtrágyarendszer fenntarthatóságának, versenyképességének és rezilienciájának megerősítését célzó intézkedéseket.
Kun-Gazda Gergely
