Jelentős bizonytalanság jellemzi a nemzetközi gabonapiacot, ahol az ármozgásokat egyre inkább az energiahordozók, elsősorban a kőolaj árának alakulása határozza meg. Az olajárak erőteljes ingadozása, valamint a tartósan magas műtrágya- és dízelköltségek érdemben befolyásolják a termelési döntéseket és a tápanyag-utánpótlási stratégiákat. Mindez előrevetíti, hogy a 2026-os termés volumene számottevően elmaradhat a korábbi évekétől.

A kínálati kilátásokat tovább rontják a jelentős termelési kockázatok, különösen az Egyesült Államok búzatermő régióiban, de Ausztráliában és Argentínában is kedvezőtlen folyamatok rajzolódnak ki. Bár Európában a közelmúlt csapadéka átmeneti enyhülést hozott, az új termés ára már most több mint 15 euróval meghaladja az előző szezon búzájának árszintjét. Eközben a korábbi betakarításból származó kukorica ára mintegy 10 euróval magasabb a búzáénál – ez a piacon ritkán tapasztalható jelenség.

Emelkedő búzaárak az olajpiac nyomán

A búza jegyzései az Atlanti-óceán mindkét partján emelkedtek, összhangban a nyersolaj drágulásával. Az európai piacon a májusi határidős ár 192,50 euróra nőtt tonnánként, míg az új termésre vonatkozó szeptemberi jegyzés elérte a 206 eurót. Az Egyesült Államokban a búza ára meghaladta a 607 centet bushelenként (1 amerikai bushel = 35, 239 liter).

A pénteki olajár-zuhanás átmenetileg lefelé húzta a piacokat, azonban a Közel-Keleten ismét fokozódó geopolitikai feszültségek újra felfelé terelték mind az energiahordozók, mind a mezőgazdasági termények árait. Ezzel párhuzamosan az euró/dollár árfolyam 1,18 alá gyengült.

A piacot továbbra is jelentős időjárási kockázatok terhelik. Az Egyesült Államokban az őszi búza fejlődését tartós csapadékhiány hátráltatja, és az elmúlt hetekben a termesztési feltételek számottevően romlottak. Az aszály várhatóan fennmarad a Nagy-síkságon, különösen a durumbúza-termő területeken. Ezzel párhuzamosan a Fekete-tenger térségében és Európa egyes részein tapasztalható szárazság is rontja a terméskilátásokat.

Bár Németországban és Franciaországban csapadék érkezett, Ausztráliában a tartós aszály és a korlátozott erőforrások miatt a vetésterület többéves mélypontra csökkenhet. A globális kínálati kilátásokat tovább szűkíti az iráni konfliktus következtében kialakuló műtrágyahiány, különösen a Hormuzi-szoros részleges lezárása miatt.

Miközben a korábbi betakarításból származó globális készletek még mérséklik az áremelkedés ütemét, az új szezon termelési kockázatai – az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, a Fekete-tenger térségében és Európában – jelentős felfelé mutató árpotenciált hordoznak.

A kukorica drágább, mint a búza – az etanolpiac hajtja a keresletet

A kukorica ára szintén emelkedett mind Európában, mind az Egyesült Államokban. Az európai piacon a júniusi határidős jegyzés 204,25 euróra nőtt tonnánként, míg az új termés ára 205 euróra emelkedett. Az amerikai jegyzések 457 cent körül stabilizálódtak bushelenként.

Kiemelendő, hogy a korábbi termésből származó kukorica ára mintegy 10 euróval meghaladja a búzáét, ami szokatlan piaci helyzetet tükröz.

A háttérben továbbra is a globális kínálati zavarok állnak. A Hormuzi-szoros körüli feszültségek, valamint a Mexikói-öböl kulcsfontosságú szállítási útvonalain kialakult fennakadások csökkentették a nitrogénalapú műtrágyák – például az ammónia és a karbamid – elérhetőségét, ami jelentősen növeli a termelési költségeket az amerikai vetési szezon előtt. Ez a költségnyomás befolyásolhatja a gazdálkodók vetésszerkezetét, és a kukoricától a kisebb inputigényű növények, például a szója irányába történő elmozdulást eredményezheti.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) ugyanakkor változatlanul hagyta az amerikai kukorica zárókészleteit, amelyek hétéves csúcson állnak. A globális készletek 294,81 millió tonnára emelkedtek, meghaladva a piaci várakozásokat. A keresleti oldalon stabil export és az olajárak által támogatott erős etanolkereslet tartja fenn a magas felhasználási szintet.

Repce és szója: az energiapiachoz kötött ármozgások

Az olajosmag-piacok szintén érzékenyen reagálnak az energiahordozók árának változására. A repce ára pénteken jelentősen visszaesett az olajárak zuhanásával párhuzamosan, majd hétfőn ismét emelkedésnek indult. Az augusztusi határidős jegyzés 492,25 euróra korrigált, míg a közeli lejáratú kontraktus 507,75 euróra erősödött.

Az árnövekedést a közel-keleti helyzet miatti kockázati prémium újbóli beépülése, valamint a bioüzemanyagok iránti kereslet erősödése támasztja alá. A magasabb nyersolajárak növelik a növényi olajok – így a repce- és szójaolaj – iránti keresletet is.

A termelői oldalon ugyanakkor fokozódik a nyomás: a műtrágyakészletek szűkülése és a dízel drágulása jelentősen rontja a jövedelmezőséget, akár ellensúlyozva a magasabb terményárakból származó bevételeket.

Dél-Amerikában kedvezőek a termelési kilátások. Argentínában a szójabetakarítás előrehaladott állapotban van, a hozamok kifejezetten jók. A kukorica esetében is javuló eredmények láthatók, amelyek közelítenek a rekordszintekhez.

Az Egyesült Államokban a szójabab ára stabil maradt, megközelítve a korábbi kétéves csúcsot. Bár a feldolgozás volumene rekordot dönthet – immár ötödik egymást követő évben –, ezt nagyrészt ellensúlyozza az export csökkenése a dél-amerikai verseny erősödése miatt.

A jelenlegi piaci környezetet tehát egyszerre jellemzi a rövid távon még viszonylag kiegyensúlyozott kínálat és a középtávon erősödő termelési kockázatok. Az energiaárak, a geopolitikai feszültségek és az időjárási szélsőségek együttesen határozzák meg a gabona- és olajosmag-piacok irányát a következő időszakban.

Kun-Gazda Gergely