A ragadós száj- és körömfájás térdre kényszerítette a németországi gazdálkodókat, különösen a Brandenburg szövetségi államban élőket, ahol a közelmúltban járványkitöréseket észleltek. A gazdasági hatások rendkívül nagyok, ugyanis a kereskedelmi és egészségügyi korlátozások nyomán az állattenyésztők naponta több tonna tejet kénytelenek elönteni. A német sajtó bemutatta a brandenburgi Barnim kerületben található egyik tejgazdaság esetét, ahol naponta 33 ezer liter tejet öntenek el. A tulajdonos Vincent Overmars, aki Warneuchenben két farmon 1300 tehenet tart. Egy másik gazda arra panaszkodik, hogy akár napi 16–18 000 eurót is veszít, noha az állatállományában nincs is jelen a ragadós száj- és körömfájást. A tejet azonban 30 napon keresztül el kell öntse, mivel a gazdasága a korlátozási zónában van, és ezt követelményként írják elő a szövetségi állategészségügyi normák és a regionális hatóságok sürgősségi rendeletei. Így hát Overmars és gazdatársa minden nap megfejik a teheneiket, és a tejet az ülepítő medencékbe töltik, mivel a szennyvízhálózatba önteni tilos. Ráadásul, mivel szállítási tilalom van érvényben, a trágya sem hagyhatja el a gazdaságot, ami újabb megoldandó problémát jelent. A Brandenburgi Gazdaszövetség vezérigazgatója, Danny Tumlirsch újságíróknak beszélt azoknak a gazdálkodóknak a tragédiájáról, akik a megelőző intézkedések következtében kénytelenek voltak leölni állataikat a ragadós száj- és körömfájás gócok 1 km-es körzetében. Tumlirsch szóvá tette azt is, hogy a gazdák nem tudják értékesíteni a tejjel hizlat sertéseiket sem, ami újabb komoly veszteség a naponta elöntött több hektoliternyi tej mellett. A Mezőgazdasági Szakszervezetek elnöke, Wendorff felszólította a hatóságokat a megbetegedések forrásának pontos megállapítására, azzal érvelve, hogy az egyéb járványgócok hiánya arra utal, hogy az emberek hurcolták be a vírust az állományokba. Állítása szerint az élelmiszermaradványok, illetve azok az állati eredetű élelmiszerek a vírushordozók, amelyek nem a hivatalos utakon jutottak be az országba. Egyúttal arra kérte a gazdákat, hogy amennyiben a legkisebb kétség is felmerül az állatok egészségére vonakozóan, küldjenek mintákat a laboratóriumokba. A brandenburgi helyzet nagyon emlékeztet a kelet-lengyelországi sertéspestis első hónapjaira vagy a franciaországi kéknyelv-betegség-járványra. Egyelőre Németország többi része fellélegezhet, mert más eseteket nem azonosítottak, a hatóságok pedig készenlétben vannak. A brandenburgi gazdálkodók „előnye”, hogy hamarosan választások leszek, ezért a politikusok nem ülhetnek tétlenül, ráadásul Özdemir mezőgazdasági miniszter Brandenburgból származik. Nem csoda, hogy a közelgő választások szorításában a Bundestag mezőgazdasági bizottsága a múlt héten már tárgyalta a ragadós száj- és körömfájás ügyét és kártérítést ígértek a régió gazdáinak. Az újabb gócok hiánya miatt az állatok országos színtű oltása gazdaságilag és racionálisan nem indokolt, azonban Brandenburg tartományban be kell vezetni az ingyenes oltást. A Szövetségi Állategészségügyi Kutatóintézet azonban egy közleményben arra figyelmeztetett, hogy a vakcinák csak akkor hatékonyak, ha pontosan a vírus típusához vannak igazítva, ehhez pedig minden állatállomány folyamatos ellenőrzésére, tesztelésére, valamint az oltások folyamatos módosítására lenne szükség. Ennek ismeretében nem csoda, hogy Martin Beer, a Vírusdiagnosztikai Intézet vezetője a tervezett oltásokról így nyilatkozott: „virológiai szempontból nincs értelme”. Joachim Rukwied, a Német Gazdaszövetség elnöke, a maga részéről azt hangsúlyozta, hogy a ragadós száj- és körömfájás okozta veszteségek országszerte érintik az agrár és élelmiszeripari ágazatot, a kereskedelmi és az exportkorlátozások hosszú ideig fennmaradhatnak: „A legjobb esetben a korlátozások három hónapon belül megszűnnek, ám a reális forgatókönyv szerint ezek több mint hat hónapig tartanak” – nyilatkozta Rukwied. A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a párosujjú patás állatokat (szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők) érinti. A betegség fő tünetei: láz, étvágytalanság, nyáladzás, hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken. A betegség az emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban igen fertőző, gyors terjedése miatt súlyos gazdasági kárt okoz. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, ezért, ha egy gazdaságban akár egyetlen állatnál is megerősítik a betegség jelenlétét, az összes párosujjú patást le kell ölni. Romániában működik egy Országos Felügyeleti Program, amelynek célja a betegség aktív és passzív ellenőrzése. A hazai hatóságok hangsúlyozzák a gyors reagálás fontosságát, amely a legfontosabb a betegség terjedésének megakadályozásában. A gazdákat arra kérik, hogy állataik egészségét folyamatosan figyeljék, és ha a legkisebb gyanú is felmerül, azonnal értesítsék a helyi állategészségügyi hatóságokat, hogy meg lehesen előzni a betegség terjedését és annak súlyos gazdasági következményeit. A betegség Németországban történt megjelenése miatt a román hatóságok megkezdték a hazai állattartókat tájékoztatni a kór tüneteiről, a lakosság irányába is nyilvános tájékoztató kampány indult, amelyben plakátokkal és szórólapokkal hívják fel a figyelmet a megelőzés fontosságára. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) máris fokozta az állatok szállításának ellenőrzését, a hatóság az import ideiglenes felfüggesztésének lehetőségét is vizsgálja. Szigorították a közúti ellenőrzéseket az engedély nélküli állatszállítások kiszűrésére. Az állatkereskedelemmel foglalkozó vállalkozások minden vásárlás előtt kötelesek értesíteni a helyi állategészségügyi hatóságokat, és a szállítás során biztosítaniuk kell az állatorvosi felügyeletet.  

Kun-Gazda Gergely