Október 23–25. között Bukarestben zajlott az Európai Gazdák Kongresszusa, az eseményen az „vén kontinens” gazdatársadalmát több mint 500 résztvevő képviselte. A kongresszuson természetesen szóba került a Brüsszel által belengetett, a területalapú támogatások gyökeres átalakítására vonatkozó elképzelés megvitatása is. De miről is van szó tulajdonképpen?
Idén szeptemberben röppent fel a hír, hogy Brüsszel alapjaiban változtatná meg az úniós forrásokból származó agrártámogatásokat. Történt ugyanis, hogy az Európai Bizottság (EB) a tavaszi agrártüntetésekre reagálva, szakértői tanulmányt rendelt arról, hogy miképpen kellene megreformálni az agrártámogatási rendszert. Az uniós tagországokban dolgozó harminc szakemberből álló csoport össze is állított egy javaslatcsomagot, ennek lényege, hogy a támogatási rendszert a mostaninál „gazdaközpontúbbá” kell tenni. Konkrétan ez azt jelenti, hogy az arra rászoruló mezőgazdasági termelőket nagyobb összegekkel segítenék, míg a kiemelkedő profittal dolgozó agrárcégek a jövőben kevesebb támogatáshoz jutnának, esetenként teljesen el is veszítenék azt. Másképpen szólva: a változás abban állna, hogy a területalapú támogatásokat ne a mezőgazdasági területek nagysága szerint fizessék ki a tagországok a gazdáknak, hanem a leginkább rászoruló mezőgazdasági termelők részesüljenek ezekből a pénzekből.
Az ügyben megszólalt az uniós elnökséget betöltő magyar kormányzat mezőgazdasági tárcavezetője, Nagy István, valamint román hivatali kollegája, Florin Barbu is.
Nagy István a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában elmondta, hogy az uniós elképzelés, miszerint az agrártámogatást egy bizonyos területnagysághoz kötnék és amelynek következtében a nagy gabonatermesztő gazdaságok elesnének a támogatástól, elfogadtatalan. Tudni kell ugyanis, hog sok olyan terület van, amit támogatás nélkül, pusztán gazdasági szempontokat figyelembe véve, nem lenne érdemes megművelni. Azzal is tisztában kell lenni, hogy a támogatásokra – a nagy gazdaságok esetében is – azért van szükség, hogy az élemiszerárak legyenek megfizethetők. A magyar tárcavezető elmondta továbbá, hogy az Európai Unió tagországainak agrárminiszterei egyetértettek abban, hogy a közös agrárpolitikának külön büdzséje legyen, és ennek két tartópillére, a területalapú támogatás és a vidékfejlesztés garantálja, hogy Európában az élelmiszer-szuverenitás és a mindennapi kenyér biztosítva lesz a jövőben is. Nagy István óriási sikerként értékelte, hogy 26 tagállam elfogadta a magyar elnökség által felvázolt, az unió közös agrárpolitikájáról szóló jövőképet. A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a világban minden gabonaszemre szükség van, de az aktuális események azt mutatják, hogy amennyiben megbolydul a gabonapiac, és felfordul az agrárium alapanyag-termelése, akkor vannak olyan országok, amelyek a gabonát fegyverként használják.
A Bukarestben tartott gazdakongresszuson Florin Barbu mezőgazdasági miniszter is arról beszélt, hogy veszélybe kerülhet a Közös Agrárpolitika (KAP) két pillére, a közvetlen támogatás és a vidékfejlesztés. Barbu egy népszavazást javasolt arról, hogy a KAP 2027 után váljon külön a többi európai alaptól, megtartva a két legfontosabb tartópillért. A román tárcavezető elmondta, hogy abban az esetben, ha az európai termelőket és mezőgazdasági szövetkezeteket képviselő ernyőszervezet, a Copa-Cogeca nem fogadja el a javaslatát, akkor kérni fogja egy népszavazás megszervezését Romániában, amelynek eredményeit ismertetni fogja a Mezőgazdasági és Halászati Tanáccsal (Agrifish). Barbu elmagyarázta, hogy 2027 után az EB a közös agrárpolitikát beolvasztaná a tagállamok számára elkülönített összpénz-alapba, arról viszont meg van győződve, hogy ezzel a romániai gazdák nem értenek egyet. Épp ezért, a következő időszakban konzultációt indítványoz a gazdák érdekképviseleti szervezeteivel, és előkészíti a referendumot.
Kun-Gazda Gergely
