November 10-én zajlott Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Pro Agricultura Egyesület által szervezett Magyar-Román Precíziós Mezőgazdasági Konferencia Kolozsváron. A rendezvény feltérképezte a magyar-román precíziós mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás és dróntechnológia jelenlegi helyzetét, továbbá bemtatta a precíziós és digitális megoldások hatékonyságjavító megoldásait, eszközeit, adatalapú döntéshozatalát az agráriumban. A rendezvény célja a két ország szakemberei számára a fenti területeket érintő aktuális szakmai információinak átadása, a magyar-román szakemberek közötti innovatív párbeszéd elindítása, új technológiák bemutatása, partnerkapcsolatok kiépítésének támogatása volt, míg külgazdasági célkitűzése a román-magyar precíziós mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás és dróntechnológia területén mutatkozó együttműködési lehetőségek feltérképezése és a szakmai kapcsolatok további szélesítése.
Kulmány István, a Széchenyi István Egyetemen működő Agrár és Élelmiszeripari Kutató Központ igazgatója előadásában azt mutatta be, hogy az egyetem milyen módon veszi ki részét az agrárdigitalizációból és precíziós mezőgazdaságból, illetve azt, hogy melyek azok a területek, amelyekre fókuszál az oktatási és kutatási feladatokat ellátó intézmény az egyre inkább digitalizálódó mezőgazdaságban.
Az előadás mindenekelőtt a Mezőgazdaság 4.0 nevet viselő program fogalmi rendszereit tisztázta, azaz a szenzorok, robotika, különféle technológiai megoldások és az adatalapú döntéstámogatás együttesen jelentik a precíziós mezőgazdaság, a Smart Farming alapját. Tudni kell azonban, hogy a rohamtempóban fejlődő mezőgazdaságnak ez csak egy megállója, ezt követően fog megvalósulni a Mezőgazdaság 5.0, ahol már a robotika, a mesterséges intelligencia, illetve azok a döntéstámogató rendszerek fognak leginkább előtérbe kerülni, amelyek a vezetők tudására fognak épülni.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2020-ban és 2023-ban felmérést készített arról, hogy miképpen viszonyulnak az agrárdigitalizáció kérdésköréhez a mezőgazdasági vállalkozások és, hogy milyen korlátozó tényezőket vélnek felfedezni a vívmányok alkalmazásában. A 2020-as felmérésben a korlátozó tényező volt a szakmai tudás hiánya, illetve az, hogy a gazdaságok nem érezték az agrárdigitalizáció és precíziós gazdálkodás fontosságát és nem rendelkeztek a szükséges eszközökkel. Gátló tényezőként játszott közre továbbá ezeknek az eszközöknek a magas ára is. A 2023-as felméres szerint kétségtelenül volt egy bizonyos fejlődés a területen, de még rengeteg a tennivaló. Kiderült ugyanis, hogy a vállakozások 68%-a még mindig papíralapú adatgyűjtést végez, amelyeket később a digitális megoldásoknál szükséges alkalmazni az egyes beavatkozások esetében, 19% pedig egyáltalán nem gyűjt adatokat.
Azt is felmérték, hogy amennyiben a mezőgazdasági vállalkozások alkalmaznak precíziós technológiákat, akkor melyek a leghangsúlyosabbak. Ebben a kérdésben 2020 és 2023 között egy nagy átrendeződés tapasztalható, amely főleg két tényezőre vezethető vissza. Az egyik ilyen tényező a jogszabályozás (pl. 2021-ben megszületik az ún. drón-törvény, amely drasztikusan csökkentette a drónok mezőgazdasági célú használatát), a másik tényező pedig a precíziós pályázat, ennek esetében az a tapasztalat, hogy 2023-ban a digitális módszerek alkalmazása a szolgáltatásokon keresztül történő igénybevétel irányába mozdult el.
Ezeknek az információknak a tudatában Széchenyi István Egyetem számára nyilvánvalóvá vált, hogy az agrárdigitalizációt, a precíziós mezőgazdaságot elsősorban az oktatás területén kell támogatni: oktatni kell a gazdálkodókat ahhoz, hogy megértsék és alkalmazzák a digitális módszereket.
Az egyetemen működő kutatóközpontok segítik azt, hogy az intézményben létrejövő tudás, a know-how eljusson a gazdákhoz, a mezőgazdasági iparágak képviselőihez. Ebben nagy szerepe van az egyetem három Science Park-jának (Zalaegerszeg, Mosónmagyaróvár, Győr), az innovációk ezeken a helyszíneken találkoznak az agrárium szereplőivel. Továbbá a Széchenyi István Egyetem két fontos, gyakorlatorientált célzott képzést biztosít a gazdálkodóknak: az egyik ilyen a 2018-ban alapított precíziós mezőgazdasági szakmérnök kar, a másik a 2022-ben indított drónirányító és adatelemző képzés. Ezenkívül további két program áll a gazdák rendelkezésére: a Digitális Agrárakadémia és az Agrár-EDIH. Mindkét program lényege, a gazdálkodók képzése a digitalis technológiák használatára, illeve hogy a programon belül tudják teszetelni a jövőbeni beruházásaik megtérülését.
Az előadó a továbbiakban részletesen beszélt arról a tervről, amelyet a Széchenyi István Egyetem 2030-ig fog megvalósítani annak érdekében, hogy a gazdák képzése lépést tartson a mezőgazdasági technológiák fejlődésével. 2023-ig el kell jutni odáig, hogy a gazdaságok környezettudatosak legyenek és a rendelkezésre álló területeket autonóm módon lehessen megművelni. Ennek érdekében megtörténtek az első lépések, ilyen például az önvezető traktorok alkalmazása, illetve a szántóföldek által kibocsátott gázok üvegházhatásának szenzorális vizsgálata. 2028-ig az a cél, hogy a Smart Farm-okon előállított terményeket „házon belül” lehessen értékesíteni – ez irányba is megvannak az első lépések: közös tulajdonú cégeket hoztak létre, amelyek pilot projektek keretében művelik a sörfőzést és a sajtkészítést. 2030-ra az összes adatot egy adatrendszerbe fogják integrálni, amely a termelési döntéseket hivatott támogatni.
Az esemény a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósult meg.
Kun-Gazda Gergely
