A jelenlegi folyamatok alapján a román tejágazat egyre nehezebb helyzetbe kerül: a csökkenő árak, a növekvő költségek és a nemzetközi verseny együttesen komoly kihívást jelentenek. Miközben egyes országok aktív támogatási politikával próbálják stabilizálni a piacot, Romániában egyelőre inkább a bizonytalanság és a megoldáskeresés jellemzi az ágazatot.

A romániai tejágazat súlyos válságba sodródhat, miután a feldolgozók jelentős árcsökkentést jelentettek be, amely már rövid távon is komoly veszteségeket okozhat a gazdáknak. Az ágazat szereplői szerint a jelenlegi piaci folyamatok oda vezethetnek, hogy a termelők kénytelenek lesznek önköltség alatti áron értékesíteni a tejet, ami hosszabb távon a gazdaságok fenntarthatóságát is veszélyezteti.

Jelentős árcsökkenés a termelői szinten

A román mezőgazdasági minisztérium államtitkára, Emil Dumitru szerint a feldolgozók már értesítették a gazdákat arról, hogy a tej felvásárlási ára áprilistól jelentősen csökken. A korábbi 2,2–2,5 lej/literes ár helyett a jövőben mindössze körülbelül 1,7–1,8 lej/litert fizetnek majd a szabványos tejért.

Ez a visszaesés különösen súlyos következményekkel járhat, mivel a gazdák bevételei már nem fedezik a termelési költségeket. A hivatalos megfogalmazás szerint ez a helyzet versenyképtelenné teheti a román termelőket, akik így kénytelenek lehetnek veszteséggel értékesíteni termékeiket.

Az állami támogatások kérdése uniós szinten

A kialakult helyzet kapcsán a román hatóságok felhívták a figyelmet arra is, hogy az Európai Unión belüli állami támogatások rendszere komoly torzulásokat okozhat a piacon. Emil Dumitru hangsúlyozta, hogy az ilyen támogatásokat szigorúan ellenőrizni kell, különben sérülhet az egységes piac és a tisztességes verseny elve.

A hivatalos álláspont szerint, ha a tagállamok szabadon és ellenőrizetlenül nyújtanak támogatásokat, az jelentős versenyelőnyt biztosíthat egyes országok gazdáinak, miközben mások hátrányba kerülnek.

Magyarország példája: közvetlen támogatás a tejárak kiegyensúlyozására

Emil Dumitru külön kiemelte Magyarország intézkedését, amely az államtitkár szerint jól mutatja a jelenlegi helyzetből fakadó versenybeli különbségeket. A magyar kormány mintegy 200 lej/tonna támogatást jelentett be az értékesített tej után, ráadásul – a román értelmezés szerint! –  anélkül, hogy minden szükséges uniós jóváhagyási lépést teljes mértékben végigvitt volna.

Ez a támogatási forma jelentős előnyt biztosíthat a magyar termelők számára, különösen annak fényében, hogy Magyarország tejtermelése meghaladja a belföldi szükségleteket, így magas, mintegy 120%-os önellátottsági szinttel rendelkezik.

A román gazdák számára ez azt jelenti, hogy egy olyan piacon kell helytállniuk, ahol versenytársaik közvetlen állami segítséget kapnak, miközben ők csökkenő felvásárlási árakkal szembesülnek.

Az Európai Unió szerepe: „tisztességes bíróra” van szükség

A román mezőgazdasági vezetés szerint az Európai Uniónak aktívabb szerepet kell vállalnia a piaci egyensúly fenntartásában. Az álláspont szerint Brüsszelnek biztosítania kell, hogy minden tagállam ugyanazon szabályok szerint működjön, és ne alakuljon ki torz versenyhelyzet a támogatási rendszerek miatt.

A hangsúly azon van, hogy az uniós intézmények „igazságos bíróként” lépjenek fel, és garantálják a tisztességes verseny feltételeit az agrárpiacon.

A döntéshozatal és a valóság közötti szakadék

A helyzet súlyosságát az is mutatja, hogy a román hatóságok szerint a közpolitikák gyakran elszakadnak a gazdák mindennapi problémáitól. Emil Dumitru szerint a jövőben elengedhetetlen, hogy a döntéshozatal során nagyobb hangsúlyt kapjon a termelők és az ágazati szereplők bevonása.

A szakmai párbeszéd erősítése nélkül fennáll a veszélye annak, hogy a meghozott intézkedések nem a valós piaci helyzetre reagálnak, így nem nyújtanak érdemi segítséget a gazdáknak.

Kun-Gazda Gergely