Egy jól ismert hazai szövetkezeten keresztül érkezik az országba Ukrajnából az olcsó tojás
Bevallom, nem vagyok egy tik-tok rajongó, de amikor tudomásomra jutott, hogy a platformon kering egy rövid videó a szupermarketekben 0,55–0,58 lejért megvásárolható ukrán tojásról, megnéztem a felvételt. A valósnak bizonyult információt átvette az Antena1 televíziós csatorna Observator című műsora is (a hír itt látható: https://observatornews.ro/economic/cat-costa-30-de-oua-din-ucraina-se-vand-instant-in-magazine-fermierii-romani-revoltati-de-situatie-594294.html?), és mint kiderült, a jelenség Bulgáriában is felütötte a fejét. Csakhogy, amíg Szófia azonnal kérte az olcsó tojás importjának leállítását, addig a román hatóságok hallgatnak. Mélyen és sokat mondóan...
Amíg az itthon megtermelt 30 db tojás 22–25 lejbe kerül, addig ugyanaz a mennyiségű ukrán tojás 17,49 lejbe, tehát darabonként 0,58 lej az ár, és ez az összeg tartalmazza a szállítás, tárolás költségeit, no meg az üzletlánc tetetmes kereskedelmi felárát is, mindezt a román tojásnál 30%-al alacsonyabb áron! Ezzel kapcsolatban a következőket nyilatkozta Dragoș Frumosu, a SINDALIMENTA elnöke:
„Tönkretettük a sertéstenyésztést, a juhtenyésztést, most következik a baromfitenyésztés tönkretétele. (...) Ezeket a termékeket senki nem vizsgálja. Nem ismerjük ezeknek a tojásoknak a minőségét, és azt sem, hogy mivel etetik Ukrajnában ezeket a tojásokat termelő tyúkokat. Az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékeket szerintem egyáltalán nem ellenőrzik, még akkor sem, ha az állami intézmények ennek az ellenkezőjét állítják.” Ugyanezt mondják jó ideje a román gazdák is, és követelik, hogy az Ukrajnából érkező termékeket vizsgálják be, hogy kiderüljön, szennyezettek-e vagy sem. Az ügyben megszólalt Vladimir Lăpădat, egy ismert Olt megyei tojástermelő is:
„Számomra aggasztóan alacsonynak tűnik az ár. Hogy Ukrajnából eljusson a mi üzleteink polcaira ilyen alacsony áron, az semmi jót nem jelent a végső fogyasztó számára.”
Ahogy a cikk elején említettük, Bulgária már megtette az első lépéseket a jelenség megfékezésére. Giorgi Tachov, a szomszéd ország mezőgazdasági és élelmiszerügyi minisztere az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának (AgriFish) szeptember 23-án, Brüsszelben tartott ülésén azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy tiltsa be az ukrajnai tojásimportot. Tachov azzal indokolta kérését, hogy a bolgár termelés szenved az ukrajnai tojásimporttól. 2024 első hat hónapjában a tojásbevitel elérte a 2618 tonnát, ami ötszörös növekedést jelent az előző évhez képest. Ugyanakkor ezeknek a tojásoknak az ára lényegesen alacsonyabb, mint a bolgár tojásé, ami komoly nyomást gyakorol a hazai piaci árakra. A bolgár miniszter szerint az uniós szinten hozott eddig védőintézkedések nem érték el a kívánt hatást, nem működnek. „Az ukrán népet határozottan támogatjuk, de ez nem jelentheti azt, hogy a saját termelőink csődbe jussanak, jogaik sérüljenek” – nyilatkozta Tachov, aki azt is megjegyezte, hogy az ukrajnai tojásimport következtében már be is jelentették az első baromfitelepek csődjét Bulgáriában.
Jóllehet a romániai gazdaságok hasonlóképpen szenvednek az ukrán tojásimporttól, Florin Barbu miniszter nem kívánt az ügyben nyilatkozni.
A híradásokban szereplő információ után lépjünk tovább és tegyük fel az igencsak kellemetlen kérdést: hogyan kerül az ukrán tojás a román polcokra? Noha a vásárlók elsősorban a román termékeket részesítik előnyben, az ár legalább ennyire fontos számukra – ezt a jogos igényt próbálják meg valakik kihasználni és a rendkívül olcsó ukrán tojás importjával busás haszonra szert tenni. De kik?
A kérdésre a válasz igencsak meglepő: az ukrán tojás egy olyan agrárszövetkezet által kerül az országba, amely a nyilvánosság előtt azzal dicsekszik, hogy mintegy 1000 helyi, a mezőgazdaság csaknem minden ágazatát képviselő gazdálkodót számlál soraiban. A „Tara Mea” (az én hazám) Mezőgazdasági Szövetkezetről van szó. A szövetkezet országosan ismert, korábban a kiskereskedőkkel megkötött beszállítói szerződések aláírása után azzal kérkedett, hogy kizárólag román tojást szállít a kiskereskedelemnek. Csakhogy most ugyanaz a szövetkezet Ukrajnából importálja a tojást, a szakértők szerint kijátszva a vámtörvényeket, és megvezetve az elelmiszerbiztonsági hivatal szakembereit. Így kerülhet a kétes minőségű ukrán tojásokra a terméket prémiumnak minősítő pecsét. Mindent a profitért! Jó lenne, ha a szövetkezet önmegnevezésében a „Țara mea” (az én hazám) kifejezést a „Buzunarul meu” (az én zsebem) szókapcsolatra cserélné, utóbbi sokkal lényegretörőbben foglalná össze kereskedelmi politikájuk lényegét.
Nem csoda, hogy ebben a helyzetben a Román Baromfitenyésztők Szakszervezete (UCPR) arra kérte a kormányt, hogy folytassanak párbeszédet az ügyről, amíg nem késő. Az állami hivatalosságoknak küldött beadványban a gazdálkodók azt kifogásolják, hogy a helyi DSVSA állatorvosai nem minden esetben vesznek részt az áruk rendeltetési hely szerinti kirakodásában, az áruk gyakran közvetlenül a szupermarketbe érkeznek, valamint a pótkocsik zárpecsétjének feltörése a belső vámokban nem mindig történik szabályszerűen.
Súlyos vádak, amelyekre mihamarabb megoldást kell találni. De a miniszter hallgat...
Kun-Gazda Gergely