Egyiptom hivatalosan is elindította a New Delta (Új Delta) nevű mezőgazdasági megaprojektet, amelynek célja több millió hektárnyi sivatagi terület mezőgazdasági művelésbe vonása. A projektet Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök avatta fel 2026. május 17-én, és a kairói vezetés szerint ez a modern egyiptomi mezőgazdaság történetének legnagyobb horizontális területbővítése.
A beruházás összértéke megközelíti a 800 milliárd egyiptomi fontot, ami mintegy 15 milliárd amerikai dollárnak felel meg. A program központi célja az ország élelmiszer-önellátásának javítása, különösen a stratégiai jelentőségű gabonafélék – elsősorban a búza és a kukorica – termelésének növelése révén.
2,2 millió feddán új mezőgazdasági terület
Az Új Delta projekt keretében összesen mintegy 2,2 millió feddánnyi területet kívánnak termelésbe vonni. Ez körülbelül 924 000 hektár, ami Ciprus teljes területének felel meg. A fejlesztés Egyiptom jelenlegi mezőgazdasági területét mintegy 15 százalékkal növelheti.
A projekt a Nílus-deltától nyugatra, sivatagi térségekben valósul meg, összekapcsolva Beheira, Gíza és Matrúh kormányzóságokat. Az egyiptomi kormány szerint a fejlesztés nem csupán mezőgazdasági, hanem komplex infrastruktúra- és vidékfejlesztési program is egyben.
A fókuszban a búza és a stratégiai növények
Az egyiptomi állam kiemelten a stratégiai élelmiszernövények termesztésére kíván koncentrálni. A tervek szerint a projektterületeken elsősorban búzát, kukoricát, cukorrépát, öldségeket, valamint exportorientált kultúrákat – például olívát és fügét – termesztenének.
A beruházás egyik fő mozgatórugója, hogy Egyiptom a világ egyik legnagyobb búzaimportőre, és az elmúlt évek geopolitikai válságai – különösen az orosz–ukrán háború – jelentősen növelték az ország élelmiszerbiztonsági kockázatait. A kormány ezért stratégiai kérdésként kezeli a hazai gabonatermelés bővítését.
Óriási vízügyi és energetikai infrastruktúra épül
A projekt egyik legnagyobb kihívása a vízellátás biztosítása. Az egyiptomi állam több mint 150 kilométer hosszú csatornarendszert épített ki, amely tisztított mezőgazdasági szennyvizet szállít a Nílus-deltából a sivatagi termőterületekre. Emellett 19 nagy teljesítményű szivattyúállomás is működik majd a rendszerben.
A fejlesztéshez 2000 megawatt villamosenergia-kapacitást is hozzárendeltek, miközben több mint 12 ezer kilométer új út épült a projekt kiszolgálására.
A mezőgazdasági művelésben döntő szerepet kap a center pivot öntözéstechnológia, amely már műholdfelvételeken is látványosan kirajzolódik a nyugat-egyiptomi sivatagi térségekben.
Kétmillió munkahelyet várnak
Esz-Szíszi elnök szerint a projekt hosszabb távon mintegy kétmillió munkahelyet teremthet, miközben új mezőgazdasági és városi központok kialakulását is ösztönözheti. A beruházásban több mint 150 vállalat vesz részt közvetlenül a mezőgazdasági termelésben, és több száz további cég kapcsolódik az infrastruktúra-fejlesztésekhez.
Az egyiptomi vezetés szerint a projekt nem pusztán agrárfejlesztés, hanem nemzetstratégiai beruházás, amelynek célja az ország hosszú távú élelmiszer- és társadalmi stabilitásának megerősítése.
Komoly szakmai viták is övezik a programot
A projekt ugyanakkor nem mentes a kritikáktól. Több nemzetközi szakértő és környezetvédelmi elemző is kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy Egyiptom miként tudja hosszú távon fenntartható módon biztosítani az ilyen volumenű mezőgazdasági fejlesztések vízigényét.
A Nílus vízkészlete körüli regionális konfliktusok – különösen Etiópia nagy vízerőmű-projektjei miatt – tovább növelik a stratégiai bizonytalanságot. A kritikusok szerint a sivatagi agrárfejlesztések rendkívül tőke- és vízigényesek, miközben a klímaváltozás és a vízhiány egyre súlyosabb nyomást gyakorol Észak-Afrika mezőgazdaságára.
Kun-Gazda Gergely
