Nemrég Mihaela Neagu, a marosludasi cukorfinomító társtulajdonosa értékelte a hazai agrárium jövőjét egy vele készített interjúban. Meglátása szerint a hazai mezőgazdaságot és élelmiszeripart sorozatos külső és belső csapások érik. Az ún. „salátarendelet” keményen sújtja a mezőgazdasági vállalkozásokat, amelyeket már amúgy is jelentősen próbára tett a szárazság és a sorozatos áremelések. Az idei év fiskális intézkedései kapcsán a kormány több ágazatban – köztük a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban – megszüntette a munkavállalók számára biztosított kedvezményeket, amelyek közvetlenül érintik a gazdákat és a hazai termelőket. A mezőgazdaságban és élelmiszeriparban érdekelt vállalkozók állítják, hogy a kormány 2025 júniusáig meghosszabbította bizonyos alapvető élelmiszerek árplafonját, ugyanakkor megszüntette a mezőgazdaság adókedvezményeit, így a szárazságtól amúgy is súlyosan megpróbált iparág összeomlóban van. A bajt csak tetézi, hogy az Európai Unió által az ukrán piacnak nyújtott erőteljes támogatás, valamint az ebből az országból származó gabona- és élelmiszeripari termékek uniós piacokra történő behozatalának árnyékában a helyi gazdálkodók és termelők jelentős anyagi károkat szenvedtek és szenvednek el: „A gabona vagy az élelmiszeripari termékek előállítási ára Ukrajnában az Európai Unió más országaihoz képest 30%-kal alacsonyabb, ami jelentős egyensúlyhiányt okoz azok számára, akik nem tudnak igazodni ezekhez a dömpingárakhoz. Világos stratégia, illetve jól irányított gabona- és élelmiszerimport-politika nélkül a román gazdálkodók és termelők az összeomlás felé haladnak” – figyelmeztet Neagu. A kormánynak egyeztetnie kell a fontos mezőgazdasági témákról, valamint folytatnia kell a befektetéseket a feldolgozó kapacitás és a hektáronkénti terméshozam növelésébe – véli a vállalkozó.  

Továbbra is szükség van a román mezőgazdaság támogatására

  A növénytermesztés szempontjából katasztrófális 2024-es év után, és a helyi termelőket megfojtó elhúzódó importválság közepette, 2025-ben a román gazdálkodóknak új kihívásokkal kell szembenézniük termékeik kezelése és értékesítése során. „Az import korlátozása többletbevételt jelentene az állami költségvetésnek, mivel az importáló cégek legtöbbször a származási országban fizetnek adót. A román gazdálkodók és termelők árúi eladatlanok maradnak, vagy veszteségesen, alacsony áron lesznek kénytelenek értékesíteni, ami azt jelenti, hogy az állami költségvetésbe történő befizetések is alacsonyabbak lesznek, miközben a rájuk gyakorolt ​​hatás rendkívül erős lesz” – mondta Mihaela Neagu. Majd hozzátette: „A mezőgazdaság sehol a világon nem tud meglenni az államtól kapott források nélkül. Az Európai Unió által nyújtott támogatások egy nélkülözhetetlen levegővételt jelentenek ugyan, de ne felejtsük el, hogy egyes országokban magasabb a hektáronkénti támogatás, mint Romániában. A támogatások kiegyenlítéséért kell küzdeni, hogy az Európai Unió minden tagországában azonos szinten legyenek”. A marosludasi cukorgyár tulajdonosa úgy véli, hogy 2025 nehéz év lesz, jelentős változásokkal, és ha a kormány nem hoz gyorsan támogató intézkedéseket, akkor a katasztrófa évét fogja jelenteni a román mezőgazdaság számára. A gazdálkodók és a vállalatok fizetésképtelenné válnak az alacsony ukrán árak, valamint a hatalmas importmennyiség nyomása alatt, miközben az export egyre csökken. Az új adók bevezetése végső soron a vásárlóra gyakorol nagyobb nyomást, lesznek olyanok, akik számára a minőségi élelmiszerek luxuscikké válnak.  

A fogyasztókat nem tájékoztatják megfelelően

  A hazai fogyasztó megfelelő tájékoztatása is elengedhetetlen. A fogyasztókat a legtöbb esetben megtévesztik a polcon található termékek jelölésével, mert az Ukrajnából származó áruk előbb nyersanyagként/alapanyagként érkeznek bizonyos EU-országokba, ott becsomagolják és felcímkézik őket, majd a „Made in the EU” címkével dobják piacra, ezzel gyakorlatilag becsapva a vásárlókat. Az egyes adók emelésével idén jelentősen csökken a vásárlóerő, és a fogyasztók végül a legolcsóbb, ám nem feltétlenül a legjobb termékeket teszik majd a kosarukba.  

Milyen intézkedéseket tesz a lengyel elnökség a következő hat hónapban?

  Januártól Lengyelország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét. „A versenyképes és válságálló mezőgazdaság egyike annak a hét célkitűzésnek, amelyeket a lengyel elnökség prioritásként kezel, és remélem, hogy lesz egy közös politika az Ukrajnából származó import leállítására, főleg azért, mert Lengyelország hatalmas összegeket fektet be a mezőgazdaságába” – véli Mihaela Neagu. Közép-Kelet-Európában a legfontosabb agrár- és élelmiszreipari vállalatok rangsorában Lengyelországot tíz vállalat képviseli, míg Romániának nincs számottevő termelője még az első 500 vállalat között sem a régióban – áll a Coface nemzetközi tanácsadó cég jelentésében. A lengyel elnökségről szólva azért ne felejtsük el, hogy 2024. december 13-án a lengyel külügyminiszter kijelentette, hogy az elnökség külügyminisztériumi szintű tevékenysége három területre fog összpontosítani: Ukrajna támogatásának maximalizálására, az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni jelenlegi politikák fenntartására, valamint az Európai Unió és partnerei biztonságának és válságálló képességének erősítése.  

Kun-Gazda Gergely