Jelentős átalakítás előtt áll a mezőgazdasági támogatások lehívásának rendszere Romániában: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR) új szabályozást terjesztett nyilvános vitára, amely gyorsabb, átláthatóbb és kiszámíthatóbb pályázati folyamatot ígér a gazdáknak és vidéki beruházóknak.

A rendelettervezet a 2023–2027-es Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési intézkedéseihez (PS 2023–2027) kapcsolódó projektek értékelésének, kiválasztásának és a fellebbezések kezelésének módosított szabályait tartalmazza. A minisztérium hétfőn, november 24-én tette bocsátotta közvitára az anyagot hivatalos honlapján, a hatálybalépéshez meg kell jelenjen a Hivatalos Közlönyben.

Miért volt szükség változtatásokra?

Az új szabályozás legfőbb mozgatórugója egy 2025 tavaszán lezajlott európai uniós audit volt (RD1/2025/801/RO), amely számos hiányosságot tárt fel a román vidékfejlesztési pályázatok kezelési folyamatában. Az ellenőrök több pontosítást és javító intézkedést kértek, amelyekre a román hatóságok – köztük az AFIR és az irányító hatóság – válaszoltak. Ezeket a javaslatokat építette be most a MADR a rendszer átdolgozásába.

A minisztérium szerint a változtatások egyik fő célja az átláthatóbb kiválasztási logika megteremtése, valamint a két szakaszban történő pályázatbenyújtással a projekteket érintő döntések kiszámíthatóbbá tétele.

Kétlépcsős projektbenyújtás – miért jobb ez a gazdáknak?

Az egyik legfontosabb újítás, hogy a pályázatok benyújtása két szakaszban történik majd, és mindkét szakaszhoz külön minőségi küszöb tartozik. Ennek célja, hogy:

• átláthatóbb legyen a verseny,
• kiszűrje a kevésbé megalapozott projekteket,
• elkerülje, hogy egy később benyújtott, de magasabb pontszámú projekt hátrányba kerüljön.

Az első szakaszban benyújtott projektekre a teljes keretösszeg fele áll rendelkezésre. A fennmaradó 50 százalékot – kiegészítve az első kör fel nem használt forrásaival – a második szakaszban, illetve az első körben kimaradt, de jogosult projektek támogatására tartják fenn.

Ezzel a minisztérium elkerülné azt a gyakori helyzetet, amikor az első szakaszban gyengébb projektek kimerítik a keretet, noha a második szakaszban erősebb pályázatok érkeznek.

Mennyi projektet fogadnak be? Amíg el nem érik a keret 150%-át

A rendszer arra is figyel, hogy ne árasztják el a hatóságot felesleges, esélytelen pályázatok. Ezért a benyújtás addig tart, amíg a pályázatok összértéke el nem éri a rendelkezésre álló forrás 150%-át. E felett nem fogadnak be újabb projekteket.

Hogyan zajlik a havi projektkiválasztás?

A pályázatok értékelését követően az AFIR minden hónapban kiválasztási jelentést készít.

Ezt az értékelési és fellebbezési szakasz lezárása után teszik közzé.

A keretösszegek meghatározása összetett, de röviden így működik:

• ha a benyújtás már az első szakaszban lezárul, akkor a rendelkezésre álló keret a havi keret és az időközi jelentésben már jóváhagyott projektek értéke közötti különbség;
• ha a második szakaszban zárul le, akkor az első körben automatikusan a keret 50%-a áll rendelkezésre, a második körben pedig a fennmaradó 50% – korrigálva az előző szakasz maradványával és a már kiválasztott projektek értékével.

Mi történik, ha túl sok jó projekt érkezik?

Ha a minőségi küszöböt elérő projektek összértéke meghaladja a havi keretet:

• a támogatások a pontszám sorrendjében kerülnek odaítélésre;
• azonos pontszám esetén döntően további szempontok döntenek;
• ha a legutolsó projekt „kilóg” a keretből, akkor azt teljes egészében finanszírozzák, kivéve, ha a beavatkozási keret már kimerült.

A döntések után az AFIR hivatalosan értesíti a pályázókat.

Miért fontos ez a gazdáknak?

Az új rendszer célja, hogy:

• gyorsabban érkezzenek meg a támogatások,
• átláthatóbb és igazságosabb legyen a kiválasztás,
• pontosabban követhető legyen a felhasznált keret,
• csökkenjenek a fellebbezésekből adódó csúszások.

A módosításban érintett pályázati felhívások / beavatkozások listája (PS 2023–2027)

DR-12

• Beruházások a frissen letelepedett fiatal gazdák és újonnan indult gazdaságok megerősítésére

DR-13

• Mezőgazdasági gépek beszerzése a növénytermesztési ágazat számára

DR-14

• Kis méretű mezőgazdasági üzemek fejlesztése

DR-15

• Beruházások gyümölcstermesztő (pomicol) gazdaságokban

DR-16

• Beruházások a zöldség- és/vagy burgonyatermesztési ágazatban

DR-17

• Beruházások a komló- és/vagy csemegeszőlő-ágazatban

DR-18

• Beruházások a dísznövény-, gyógynövény- és aromanövény-termesztésben

DR-19

• Nem termelő jellegű beruházások a gazdaságok szintjén (környezeti, tájvédelmi, agrár-környezetvédelmi célok)

DR-20

• Beruházások az állattenyésztési ágazatban

DR-21

• Beruházások az afrikai sertéspestis (PPA) terjedésének megelőzésére

DR-22

• Mezőgazdasági és gyümölcstermesztési termékek válogatása, tárolása, hűtése, feldolgozása

DR-23

• Feldolgozóipari és marketing beruházások olyan élelmiszeripari termékek előállítására, amelyek nem tartoznak az EU-s Alapító Szerződés 1. mellékletébe

DR-24

• Erdészeti technológiákba irányuló beruházások az erdei ökoszisztémák ellenállóképességének és környezeti értékének növelésére

DR-25

• Öntözési infrastruktúra modernizálása

DR-26

• Új öntözőrendszerek létrehozása

DR-27

• Mezőgazdasági hozzáférést biztosító utak létrehozása / modernizálása

DR-28

• Alapvető vidéki közúti infrastruktúra létrehozása / modernizálása

DR-30

• Fiatal gazdák letelepedésének támogatása

DR-33

• Termelői csoportok létrehozása a mezőgazdasági és gyümölcstermesztési ágazatokban

Fontos megjegyzés a dokumentumban:

A PS 2023–2027 keretébe tartozó többi, az előbbi felsorolásban nem említett vidékfejlesztési beavatkozás esetében (amelyeknél projektkiválasztási eljárásra kerül sor) „külön szabályzatokat kell kidolgozni és jóváhagyni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter rendeletével, a kiválasztási folyamat, valamint a fellebbezések elbírálásának megszervezésére és működésére vonatkozóan.”

A módosítás tehát a mezőgazdasági beruházások csaknem teljes körét érinti:

• fiatal gazdák,
• kisgazdaságok,
• mezőgazdasági üzemek,
• élelmiszeripari feldolgozók,
• öntözés, közutak, vízhálózat,
• raktárak, erdőgazdálkodás,
• vidéki vállalkozások és közintézmények,
• termelői csoportok.

Kun-Gazda Gergely