A nemzetközi gabonapiacokon az elmúlt hetekben jelentős ármozgások következtek be: a búza ára 200 euró alá süllyedt, a repce jegyzése pedig közel tíz eurós visszaeséssel, tonnánként 496 euróra esett. A piaci folyamatokat elsősorban a közel-keleti geopolitikai helyzet, az energiapiaci mozgások és az inputköltségek drágulása alakítja.

A korábbi hetekben a búzaárak enyhén emelkedtek, de messze elmaradtak az Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után tapasztalt meredek áremelkedéstől. Ahogy Damien Vercambre, az Inter-Courtage munkatársa az AFP-nek elmondta: „Ezúttal nem a gabonatermelő országok közötti válságról van szó, nem fogunk 400 eurós búzaárat látni az európai piacon.” A bróker szerint a kereskedők óvatosak maradnak, és inkább várnak, amíg láthatóvá válik a válságból kivezető út.

Az árakat a geopolitikai és energiapiaci fejlemények mozgatják

A jelentős árzuhanásban központi szerepet játszott az olajpiac, ahol a nyersolaj ára körülbelül 15%-kal esett vissza az elmúlt napokban. Ez a zuhanás erős nyomást gyakorol a gabonára és az olajos magvakra is, amelyek árait részben nagy befektetési alapok mozgásai hajtják. Február közepe óta a piacok a geopolitikai kockázati prémiumot is beárazzák, amely most hatalmas profitrealizálást jelent. 

Az amerikai búza ára több mint 3%-kal csökkent, bushelenként (1 bushel = 35, 24 liter) 5,80 dollár alá süllyedve március 5. óta a legalacsonyabb szintet érte el. Európában a májusi határidős búza ára 199 euróra esett tonnánként, míg a 2026 szeptemberi, új betakarításra vonatkozó szerződés 207 euróra csökkent.

Trump és a Hormuzi-szoros hatása

Az áresés részben az amerikai elnök Donald Trump bejelentésének köszönhető, amely egy kéthetes tűzszünetet írt elő Iránnal. Az iráni fél ideiglenesen újranyitotta a Hormuzi-szorost, amely a globális olajszállítás kulcsfontosságú útvonala. A piac azonban továbbra is ingatag marad a diplomáciai helyzet gyors változásai és az újabb katonai hírek miatt.

A meteorológiai előrejelzések is befolyásolják az árakat: az amerikai síkságokon heves csapadékot jeleznek, amely javíthatja az őszi búza hozamát. Ugyanakkor az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint a termés mindössze 35%-a kapott jó vagy kiváló minősítést, ami elmarad a korábbi évek szintjétől.

Kukorica és műtrágya: a költségek hatása

A kukorica ára bushelenként 4,40 dollárra csökkent, európai határidős piacon a júniusi szerződés tonnánként 205,50 euróra esett. A piaci nyomást részben a műtrágyapiac bizonytalanságai és a javuló kereskedelmi kilátások enyhítették. A kéthetes tűzszünet csökkentette az ellátási zavarok miatti aggodalmakat.

Az energiapiac és a kukorica ára szoros kapcsolatban áll az etanol iránti kereslettel, így a nyersolajárak esése közvetlen hatást gyakorolt rá. Az USDA szerint a kukoricaterület 2026-ra várhatóan 95,3 millió hektárra csökken a 2025-ös közel 99 millió hektárhoz képest, mivel a megnövekedett műtrágyaköltségek miatt a kukorica kevésbé versenyképes a szója mellett.

Repce és szójabab: bioüzemanyag-kapcsolat

Az európai repce ára 10 euróval csökkent, tonnánként 496 euróra, a szójabab határidős jegyzése bushelenként 11,50 dollár alá süllyedt. A meredek csökkenés oka részben az olajárak visszaesése, amely csökkenti a bioüzemanyagok iránti keresletet. A Hormuzi-szoros korlátozott hajózása miatt kialakult hetekig tartó ellátási zavarok, majd a tűzszünet enyhítette a piac félelmeit, de a nyersolaj árának csökkenése további nyomást gyakorolt a növényi olajokra.

Az amerikai szójabab-export gyengülése részben a dél-amerikai versenynek, részben a gyenge keresletnek tudható be: a heti exportértékesítés 353 300 tonnára esett vissza, ami 18%-os csökkenést jelent az előző hetek átlagához képest.

Globális perspektíva

A nemzetközi piacok továbbra is bizonytalanok. A szereplők a Kína és az Egyesült Államok közötti lehetséges kereskedelmi tárgyalások kimenetelére figyelnek, abban reménykedve, hogy Kína, mint világ legnagyobb szójabab-importőre, növeli keresletét. Az energiaárak, a geopolitikai feszültségek és az inputköltségek alakulása továbbra is a piac kulcstényezői maradnak.

Összességében a gabonapiacokat jelenleg az energiapiaci mozgások, a geopolitikai helyzet és a termesztési költségek határozzák meg. Az árak gyors csökkenése átmenetileg enyhítheti a költségnyomást, de a bizonytalanság a mezőgazdasági szereplők számára továbbra is jelentős marad. A következő hónapokban a hozamok és a nemzetközi kereslet alakulása döntően befolyásolja majd a piaci stabilitást.

Kun-Gazda Gergely