Június 8-án olyan döntés születhet Brüsszelben, amely hosszú évekre meghatározhatja az európai gazdálkodók támogatási lehetőségeit. Az Európai Unió Tanácsának Állandó Képviselői Bizottsága (COREPER) várhatóan ezen a napon fogadja el a 2028–2034 közötti közös agrárpolitika (KAP) tárgyalási mandátumát, amely több százmilliárd euró sorsáról dönthet az uniós mezőgazdaságban.
A tervezett változások jelentős hatással lehetnek a romániai gazdálkodókra is, különösen a területalapú támogatások, a környezetvédelmi programok, a beruházási támogatások és a fiatal gazdák finanszírozása terén.
Miért kulcsfontosságú a június 8-i döntés?
A COREPER által elfogadott álláspont lesz az Európai Unió Tanácsának hivatalos tárgyalási alapja a következő hétéves költségvetési időszak agrárpolitikájához. A döntés elfogadása után a tagállamok mozgástere jelentősen beszűkül, mivel a későbbi módosításokhoz már minősített többségre vagy egyhangú támogatásra lesz szükség.
A gazdaszervezetek szerint különösen aggasztó, hogy a KAP jövőjéről szóló stratégiai döntéseket nem elsősorban a mezőgazdasági miniszterek, hanem a tagállamok brüsszeli nagykövetei hozzák meg. Emiatt fennáll annak a veszélye, hogy a költségvetési szempontok felülírják a mezőgazdasági ágazat valós igényeit.
Kötelező nemzeti társfinanszírozás jöhet
A jelenlegi javaslat egyik legvitatottabb eleme, hogy a tagállamoknak kötelezően hozzá kellene járulniuk bizonyos támogatási intézkedések finanszírozásához. A tervezet szerint az agrár-környezetgazdálkodási programok, a mezőgazdasági beruházások, a fiatal gazdák támogatása és a kockázatkezelési intézkedések esetében legalább 30 százalékos nemzeti társfinanszírozást kellene biztosítani.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy minden 100 euró uniós támogatás mellé Romániának további mintegy 43 eurót kellene előteremtenie saját költségvetéséből. A százalékos arány ugyan még nem végleges, de több tagállam – köztük Románia – ellenzi az ilyen magas kötelező hozzájárulást.
Továbbra sincs európai védőháló a természeti károkra
A gazdálkodók számára különösen érzékeny kérdés az agrárkockázatok kezelése. A jelenlegi javaslat nem tartalmaz uniós szintű viszontbiztosítási vagy szolidaritási alapot a súlyos mezőgazdasági károk kezelésére. Ez azt jelenti, hogy az aszály, az árvíz, a tavaszi fagykárok, valamint a növény- és állatbetegségek okozta veszteségek továbbra is elsősorban a nemzeti költségvetéseket terhelik.
Románia számára ez különösen kockázatos lehet, hiszen az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a szélsőséges időjárási események, miközben a mezőgazdasági biztosítási rendszer még nem nyújt teljes körű védelmet a termelők számára.
Alapjaiban változhat meg a KAP működése
A tervezet harmadik jelentős eleme, hogy 2028-tól a közös agrárpolitika elveszítheti önálló státuszát, és egy szélesebb költségvetési keret, az úgynevezett Nemzeti és Regionális Partnerségi Alap részévé válhat. Ebben az esetben a mezőgazdasági támogatások ugyanazon pénzügyi kereten belül versenyeznének más ágazatokkal, például az infrastruktúra-fejlesztéssel, a digitalizációval vagy a regionális beruházásokkal.
Bár az Európai Bizottság legalább 300 milliárd eurós biztonsági keretet ígér a közvetlen kifizetések fenntartására, a jelenlegi vidékfejlesztési támogatások jövőbeni szintjére egyelőre nincs egyértelmű garancia.
Mi várható a következő időszakban?
A június 8-i döntés után a tárgyalások új szakaszba lépnek:
- 2026 nyarán és őszén az Európai Parlament kialakítja saját hivatalos álláspontját.
- 2026 őszétől 2027 tavaszáig zajlanak a Tanács, a Parlament és az Európai Bizottság közötti háromoldalú egyeztetések.
- 2027-ben a tagállamok elkészítik saját nemzeti reformprogramjaikat, amelyek már tartalmazzák az új KAP szabályait.
- 2028. január 31-ig ezeket a terveket jóvá kell hagyatni az Európai Bizottsággal.
A határidők elmulasztása esetén fennáll a veszélye annak, hogy egyes agrár-környezetgazdálkodási intézkedések vagy beruházási támogatások kifizetése késedelmet szenvedhet.
Több mint támogatási kérdés
A következő hónapok tárgyalásai nem csupán a területalapú támogatások mértékéről szólnak. A tét az, hogy a jövőben mennyire marad önálló és kiszámítható az európai agrárpolitika, illetve hogy a tagállamok milyen mértékben tudják megvédeni saját gazdálkodóik érdekeit az egyre összetettebb uniós költségvetési rendszerben.
A mostani döntések így nemcsak a 2028 utáni támogatások nagyságát, hanem az európai mezőgazdaság versenyképességét és stabilitását is hosszú évekre meghatározhatják.
Kun-Gazda Gergely
