A kiskérődzők legfertőzőbb betegsége, a PPR (peste des petits ruminants) Görögországban jelent meg július első felében. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy Romániában is észleljék a pestises megbetegedést: görögországi megjelenését követően napokon belül megjelent a Fekete-tenger partvidékén, Dobrudzsában, ahol 19 farmról és ugyanennyi háztáji gazdaságból jelentettek megbetegedéseket, elsősorban Tulcea és Konstanca megyékből. A napokban Temes megyéből is jelentettek eseteket, mára 37 aktív fertőző gócot tartanak számon. Mindeddig Dobrudzsában 206 000 juhot, Temes megyében – Nagyzsámon és környékén – 10 500 egyedet kellett leölni. A hírek szerint már a magyarországi hatóságok is kiemelten foglalkoznak a pestis terjedésével: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívása értelmében az állattartóknak azonnal értesíteniük kell az állatorvosokat és az állategészségügyi hatóságot, ha a kiskérődzők pestisére utaló jeleket észlelnek.
A járvány miatt augusztus 1-jén Florin Barbu miniszter megbeszélésre hívta a minisztérium épületébe a juhtenyésztő szövetségek és egyesületek képviselőit, hogy közösen találjanak kiutat a válsághelyzetből, a megbeszélésen jelen volt Alexandru Bociu, az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság elnöke is. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR) sajtóközleménye szerint Florin Barbu arra kérte a juhtenyésztőket, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést, nevezetesen az állatok mozgásának leállítását a következő három hétre a kiskérődzők pestisének felszámolása érdekében. A juhtenyésztők képviselői a hatóságokat arról biztosították, hogy a maguk részéről mindent megtesznek, hogy a gócokat elszigeteljék, megállítják az állatok szállítását. A közlemény hagsúlyozza a gazdálkodók és a hatóságok közötti szoros együttműködés szükségességét.
A találkozó során az is elhangzott, hogy a minisztérium kormányzati szinten keresi a megoldást a veszteséget szenvedő tenyésztők kártalanítására. Florin Barbu az Európai Bizottságtól reméli a segítséget, noha görög hivatali kollégája, Kosztasz Tsiaras azt állítja, hogy az Európai Unió nem biztosít kártérítést, így Görögország önerőből fogja megoldani a gazdák veszteségeinek kompenzálását: a betegség által súlyosan érintett ország 150 eurót fizet a gazdálkodóknak minden egyes leölt állat után.
Hogy miképpen fog alakulni Romániában a gazdák kártalanítása, az még a jövő zenéje. Az viszont biztos, hogy azok a megyék, ahol a kiskérődzők pestisjárványa még nem jelent meg, maximális készenlétben vannak, és mindent megtesznek, hogy a végzetes betegség távolmaradjon az állattartó telepektől. Az állatorvosok a rendőrökkel vállvetve ellenőrzik az állatszállító teherautókat. Dâmbovița megyében már le is foglaltak egy állatszállító járművet és azokat az állatokat, amelyek nem rendelkeztek eredetüket és egészségi állapotukat igazoló egészségügyi-állatorvosi okmányokkal, leölték.
Kun-Gazda Gergely
