Méhcsaládonként 25 lejes állami támogatásról van szó, az állam ezzel kívánja részlegesen kompenzálni a 2023-as veszteségeket, amit az Ukrajnában zajló háború okozott az ágazatban. Ettől még könnyedén csődbe mehetnek a méhészek, akik az országba beáramló olcsó méz miatt nem tudják értékesíteni a sajátjukat.

Közel 60 millió lejes támogatási keret áll a méhészek rendelkezésére, ami méhcsaládonként 5 eurós juttatást jelent. A támogatást a megyei mezőgazdasági igazgatóságoknál igényelhetik a méhészek. Tulajdonképpen mindegyikük megkaphatja a juttatást, ugyanis természetes és jogi személyek egyaránt kérelmezhetik a támogatást. Az igénylés rendjén a 2023. december 31-én meglévő, az állattenyésztési ügynökségnél (ANZ) bejegyzett méhállományukat veszik figyelembe. A kérelmezők kell rendelkezzenek az állategészségügyi igazgatóság bejegyzésével, továbbá feltétel az is, hogy vállalkozásuk ne álljon csődeljárás vagy megszüntetés alatt. Erről saját felelősségre kell nyilatkozatot tegyenek a kérés leadásakor, mellékelve a bejegyzési vagy termelési bizonylat másolatát, az állattenyésztési ügynökség és az állategészségügyi igazgatóság bejegyzési bizonylatát, ezen kívül a személyazonossági igazolványukra és egy bankszámlaszámra van még szükségük. A támogatásigényléseket a méhészektől március 28-ig fogadják, a juttatást június 30-ig folyósítják a jogosultaknak.  

A támogatás azonban a méhészek bevételkiesésének csak a töredékét pótolja. „A támogatás csak egy csepp a tengerben” – fogalmazott a Székelyhonnak Ádám József, az Udvarhelyszéki Mézlovagrend és Örösi Méhészek Egyesületének elnöke, aki egy példával szemléltette, milyen mértékű a méhészek bevételkiesése, és abból mennyit pótol a 25 lejes (5 euró) méhcsaládonkénti támogatás. Egy száz méhcsaládból álló állomány esetében, amely nagyjából öt tonna mézet termel évente, 2500 lejt kap a méhész. A méhcsaládoknak 15–20 kilogramm cukorra van szükségük betelelő élelemként. 4–5 lejes kilogrammonkénti cukorárral számolva 500 kiló cukrot tud vásárolni ebből az összegből a méhész, azaz minden méhcsaládnak 5 kiló jut, amiből „beérlelve” valamivel több mint 3 kiló marad. A 2500 lejes támogatási értéknek viszont majdnem a tízszerese a példában említett méhész vesztesége az Ukrajnából beáramló olcsó méz által lenyomott árak miatt. A háború előtt 12 lej volt a vegyes méz nagybani kilónkénti felvásárlási ára. Most, ha a méhész talál egyáltalán felvásárlót, kilogrammonként 8 lejes árat kaphat a termésért. Ez tehát kilónként 4 lej veszteség, ami egy öttonnás méztermés esetében 20 ezer lejt jelent – magyarázta Ádám József. Megjegyezte azonban, hogy az infláció miatt a 15–16 lejes kilónkénti nagybani felvásárlási ár lenne a reálisabb. Azzal számolva még nagyobbak lennének a veszteségeik. Az is komoly probléma, hogy a háború kitörése óta nagybani forgalmazóknak nemigen tudják eladni a mézet a hazai méhészek. „Eladások vannak a helyi piacokon, termelői vásárokban, de az nagyon kevés egy nagy állománynak a fenntartására, mint amilyen a miénk is. 400 méhcsaládunk van, mi ebből élünk, ez a fő foglakozásunk” – fogalmazott a szakember.

Ádám József szerint a méhészek szívesen lemondanának a támogatásról, ha a kormány vámilletéket vetne ki az Ukrajnából érkező mézre. Csak kiegyenlített árversenyt szeretnének, amiatt is, mert – mint mondta – Ukrajnán keresztül már nemcsak az ukrán méz érkezik be az EU-ba, hanem más országoké is, ugyanis a kereskedők így elkerülhetik a vámköltségeket. „Mi csak egy dolgot kértünk: a vámilleték bevezetését, mert azzal kiegyenlítenék az árkülönbséget és megvédenék a termelőket. De nem akarják bevezetni, nem tudom, hogy miért. Kérdés, hogy azok a méhészek, akik ebből élnek, hogyan tudják ezt átvészelni. Ha nem tudják eladni a megtermelt mézet, előbb-utóbb más munkát kell keresni, és a méhészetet meg kell szüntetni, mert a más foglalkozás mellett nem lehet ekkora állományt fenntartani” – magyarázta a méhészeti egyesület vezetője.

Forrás: szekelyhon.ro

Szólj hozzá!