Egyre súlyosabb problémákkal néz szembe a romániai juhtenyésztési ágazat, amely mára nemcsak gazdasági, hanem strukturális válság jeleit is mutatja. A gazdák szerint a helyzet annyira eldurvult, hogy rendkívüli intézkedések nélkül az ágazat jelentős része ellehetetlenülhet a közeljövőben.

A legnagyobb gondot jelenleg az élő juhok exportjának akadozása jelenti. Ez az a piac, amely hosszú éveken keresztül stabil bevételi forrást biztosított a tenyésztők számára. Most azonban az export gyakorlatilag megbénult, ami közvetlen és azonnali pénzügyi veszteséget okoz. A gazdák jelentős része nem tudja értékesíteni állatait, így a költségek folyamatosan nőnek, miközben a bevételek elmaradnak.

A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az ügy már európai szintre került. Egy romániai európai parlamenti képviselő hivatalos megkereséssel fordult az Európai Bizottsághoz, és rendkívüli intézkedések bevezetését kérte. A levélben hangsúlyozzák: a jelenlegi körülmények nem csupán átmeneti piaci zavarok, hanem egy olyan válság tünetei, amely hosszabb távon is megrendítheti az ágazatot.

Az állatjóléti szabályozások és az export feltételeinek szigorodása – bár fontos és indokolt szempontokat képviselnek – a gyakorlatban olyan akadályokat teremtettek, amelyekhez a gazdák nem tudtak kellő gyorsasággal alkalmazkodni. Ez rávilágít egy régi problémára: a szabályozási környezet és a mezőgazdasági valóság közötti szakadékra. Miközben az uniós elvárások egyre szigorúbbak, a termelők támogatása és felkészítése sok esetben elmarad.

A juhtenyésztők képviselői szerint a jelenlegi helyzet már túlmutat az egyéni gazdák problémáin. Ha az exportpiacok tartósan beszűkülnek, az egész ágazat versenyképessége kerül veszélybe. Ez nemcsak gazdasági kérdés, hanem vidéki megélhetési probléma is, hiszen számos régióban a juhtenyésztés az egyik fő jövedelemforrás.

A szakmai szervezetek már korábban is jelezték a nehézségeket, ám a mostani helyzetben a beavatkozás sürgetőbb, mint valaha. A gazdák szerint gyors és célzott intézkedésekre van szükség – akár átmeneti támogatásokra, akár az exportfeltételek rugalmasabb kezelésére –, különben tömegesen hagyhatnak fel tevékenységükkel.

Összességében a jelenlegi válság nem csupán egy ágazat problémája, hanem egy figyelmeztető jel is: ha a mezőgazdasági szakpolitika nem képes időben reagálni a piaci és szabályozási változásokra, annak súlyos következményei lehetnek. A kérdés már nem az, hogy szükség van-e beavatkozásra, hanem az, hogy az intézkedések elég gyorsan érkeznek-e ahhoz, hogy még megmentsék a romániai juhtenyésztést.

Az alábbiakban közöljük Daniel Buda európai parlamenti képviselő Várhelyi Olivér uniós biztoshoz címzett levelét:

Európai Parlament

Európai Bizottság Rue de la Loi 200 1049 Brüsszel 2026.03.17.

Címzett: Az állategészségügyért és állatjólétért felelős biztos, Várhelyi Olivér

Tárgy: Kritikus helyzet a romániai juh- és kecskeágazatban az élőállat-export Közel-Keletre irányuló blokkolása miatt

Tisztelt Várhelyi Biztos Úr!

Ezúton fordulok Önhöz azzal a kéréssel, hogy haladéktalanul avatkozzon be a Romániából származó juh- és kecskeexport feloldása érdekében, a Közel-Keleten zajló konfliktus, valamint az európai piacra jutást továbbra is korlátozó intézkedések összefüggésében. Úgy vélem, hogy gyors és összehangolt európai szintű beavatkozásra van szükség, figyelembe véve e szektor stratégiai jelentőségét a román mezőgazdaság számára, a vidéki térségek gazdasági stabilitása, valamint az Európai Unió agroélelmiszer-ipari ellátási láncainak működőképessége szempontjából.

Szeretném hangsúlyozni, hogy Románia Európa egyik legfontosabb juh-exportőre, évente 2–3 millió állat kerül kivitelre, amelyek mintegy 70%-a arab országokba irányul. Ezek az adatok egyértelműen mutatják, hogy nem egy marginális piacról van szó, hanem az egész ágazat egyik központi pilléréről.

A román gazdák jelenleg kettős blokádhelyzetben vannak. A közel-keleti konfliktus felfüggesztette a hagyományos piacokra irányuló exportot, miközben az Európai Unión belül fennálló korlátozások – amelyeket a kis kérődzők pestisére vonatkozó állategészségügyi intézkedések okoznak – megakadályozzák az állatok más uniós piacokra történő átirányítását. Ez a tényezők együttesen óriási gazdasági nyomást gyakorol a gazdákra, akiknek továbbra is viselniük kell a növekvő tartási, takarmányozási és gondozási költségeket, anélkül hogy reális lehetőségük lenne termelésük értékesítésére.

Ebben az összefüggésben kérem, hogy sürgősen biztosítsanak ideiglenes mentességet, amely lehetővé tenné a romániai juh- és kecskeexportot az egységes piacon, figyelembe véve, hogy már nem regisztráltak újabb megerősített eseteket a kis kérődzők pestiséből. Úgy vélem, hogy a biológiai biztonsági intézkedések továbbra is szigorúak maradhatnak, ugyanakkor – ahol az objektív feltételek ezt indokolják – lehetővé kell tenni a kereskedelem ellenőrzött újraindítását.

Egy ilyen intézkedés alapvető gazdasági „lélegzetvételt” biztosíthatna a román gazdáknak ebben a válságos időszakban, és hozzájárulhatna az ágazat összeomlásának elkerüléséhez.

Ugyanakkor úgy vélem, hogy szükség van további megoldások feltárására is. Az Európai Bizottság támogathatná alternatív és biztonságos logisztikai útvonalak azonosítását a Közel-Kelet hagyományos partnerei felé irányuló export újraindítása érdekében. Emellett hasznos lenne új exportpiacok gyors megnyitása, valamint ideiglenes pénzügyi támogatási mechanizmusok bevezetése azon gazdák számára, akiket az exportpiacok elvesztése sújt.

Mindezek fényében kérem, hogy ezt a problémát a lehető legmagasabb prioritással kezeljék, és támogassák konkrét, gyakorlatias és kiegyensúlyozott európai megoldások mielőbbi kidolgozását. Egy működőképes állattenyésztési ágazat fenntartása elengedhetetlen nemcsak a gazdák, hanem számos vidéki közösség társadalmi és gazdasági egyensúlya szempontjából is. Gyors beavatkozás hiányában fennáll a valós veszélye annak, hogy az ágazat nehezen helyrehozható veszteségeket szenved el, ami közvetlen hatással lesz a gazdákra, az európai állatállományra és az élelmiszer-biztonságra.

Köszönöm a figyelmet és a készséget ennek a különösen érzékeny helyzetnek a megvizsgálására.

Tisztelettel, Daniel Buda, európai parlamenti képviselő

Kun-Gazda Gergely