A kormány keddi ülésén elfogadta az építőipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari minimálbér emeléséről szóló sürgősségi rendeletet. Ezekben az ágazatokban dolgozók november 1-jétől már nem mentesülnek az egészségügyi hozzájárulás (CASS)  kifizetése alól, a kormány által felelősségvállalással elfogadott adócsomag értelmében. Emiatt a kormány és a szakszerve-zetek megállapodtak, hogy az építőiparban a bruttó minimálbért 4582 lejre, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban pedig 3436 lejre emelik, hogy a dolgozók bére ne csökkenjen, miután újra kell fizetniük az egészségügyi járulékot.

A kormány eredetileg 4500 lejre akarta emelni az építőiparban alkalmazható legkisebb béreket, de visszavonta a rendeletet, mert a nettó fizetések egy része csökkent volna az egészségügyi járulék bevezetése után. Jelenleg az építőiparban a bruttó minimálbér 4000 lej, de egészségügyi járulékot nem fizetnek, így a munkavállaló nettó 3150 lejt kap kézhez. A szakszervezetek azzal érveltek, hogy ha a bruttó bért 4500 lejre emelik, de újra bevezetik az egészségügyi hozzájárulást, akkor a nettó 56 lejjel 3094 lejre csökken.

A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a bruttó minimálbér korábban 3000 lej volt, október 1-jétől az országos bruttó minimálbér emelésével együtt 3.300 lejre emelték. Ha az egészségügyi járulékokat újra bevezetik a 3300 lejre, az 94 lejes nettó csökkenést jelentene az ágazatban dolgozók számára.

A kabinet becslései szerint az építőipari minimálbér emelésének 423 110, a mezőgazda-sági és élelmiszeripari minimálbér növelésének pedig 168 ezer kedvezményezettje van. 

****

A gazdák arraól panaszkodnak, hogy az őszi szárazság nagy károkat okozott a jövő évi termésben. A termelők szerint a csapadékhiányt főleg a repce sínylette meg.

„Vannak területek, ahol 100 liter csapadék sem esett az elmúlt 200 napban. A repce 70 százaléka ki sem hajtott, 20 százalék kihajtott valahogy, 10 százalék pedig megfelelően fejlődött. Továbbra is vetnek repcét és búzát, de kis területeken. A termesztőknek nincs tőkéjük, mert a tavalyi termést nem tudtál értékesíteni Ukrajna miatt” – nyilatkozta Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületei Ligájának (LAPAR) elnöke.  

Ennél valamivel optimistább Gheorghe Vlad, a Prodcom szakmai érdekvédelmi szervezet vezetője, aki szerint a jövő évi repcetermés 50 százaléka máris odalett a szárazság miatt. Az Európai Bizottság szintén borúlátó a repce kilátásait illetően.

„A nagyon aszályos körülmények Románia délkeleti és Ukrajna déli területein nagyon károsan befolyásolták a növények csírázását, kihajtását és korai fejlődését, ezért szükség lehet az újbóli vetésre” – olvasható az Európai Bizottság előrejelzésében.

Idén jól termett a repce, legalábbis ez derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kimutatásaiból. Az INS adatai szerint augusztus végéig 641,8 ezer hektárról takarították be a haszonnövényt, ami 38,8 százalékkal haladja meg az előző évi termőterületet. A termés 1,9 millió tonna volt, 70 százalékkal több a tavalyinál.

****

Románia az Európai Unió jelentős gyümölcs- és zöldségtermelői közé tartozik, azonban ezen termékkategóriákban is hatalmas a külkereskedelmi deficitje. Első helyen állunk a szilvatermesztés terén, harmadikok vagyunk a fokhagyma és a savanyúságnak való uborka, negyedikek a padlizsán, ötödikek a görögdinnye, s hatodikok a cseresznye, a szőlő, a dió, az alma és az áfonya tekintetében. Mindezek ellenére, az INS adatai azt mutatják, hogy tavaly a zöldség- és a gyümölcsimport értéke 1,6 milliárd euróval haladta meg az exportét. Idén tovább nőtt a deficit, már 2 milliárd eurónál jár.

Ennek a helyzetnek több oka van, többek között a modern tárolási kapacitások hiánya, a termények alacsony feldolgozási foka, valamint az, hogy a statisztikában szereplő mennyiségek jelentős része sosem kerül kereskedelmi forgalomba.

„A statisztikákban a kiskertek is szerepelnek, aminek semmi köze a kereskedelemhez. Az 1-, 2-, 5 hektáros kistermelők is nehezen kerülnek be az áruházakba, mert nem tudnak országos szinten és folyamatosan szállítani. A kereskedők azt kérik, hogy szállítsunk ma, holnap és holnapután is, mi pedig nem tudunk megfelelni az elvárásoknak” – nyilatkozta Vlad Gheorge, a növény- és zöldségtermesztők érdekvédelmi szervezetének (OIPA) az elnöke.

Bár Románia az EU hatodik legnagyobb almatermesztője, a pékségekbe és a cukrászatokba minimális mennyiségű hazai alma kerül.

„Amikor gyümölcsbeszállítókat keresünk, akkor Lengyelország az első a listán, mert sok gyümölcsük van és versenyképesek. Romániában, az alma hazájában, hiába keresünk almapüré beszállítókat. Természetesen gyümölcs, alma van, de nekünk almapürére van szükségünk” – állítja Gabriela Bereș, a sütő- és cukrászipari alapanyagokkal foglalkozó Puratos Közép- és Kelet-Európáért felelős igazgatóját.

„A konzervdobozokat főleg Törökországból kell importálni. A nagy konzervgyártók importálnak, mert tudomásunk szerint már csak egy konzervdoboz-gyártó van. A konzervekhez szükséges befőttesüvegek is importból származnak. Egyszer használatos munkaruhát sem lehet Romániában beszerezni. (…) A hozzáadatott érték növeléséhez az kellene, hogy mindent, amire szükséged van az országban termeljenek meg, ehhez azonban nagy befektetésekre volna szükség” – mondja Dana Tănase, a Román Hús Egyesület ügyvezető igazgatója.  

Jaques Edouard Săvoiu, a Sarom Packaging igazgatójánal állítása szerint az élelmiszeriparban felhasznált üvegek 70 százaléka importból származik.

Forrás: https://maszol.ro