Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) 2022-re vonatkozó adatait – 2023-as adatok még nem állnak rendelkezésre – az Agerpres és a Krónika vette górcső alá. Ebből az derül ki, hogy zz Európai Unió (EU) országaiban 2022-ben 10 578 euró volt egy hektár szántóföld átlagára, 45-ször magasabb a hektáronkénti 233 eurós átlagos éves bérleti díjnál. Romániában 2022-ben egy hektár termőföld átlagára 8051 euró volt, területi bontásban a legalacsonyabb átlagárat (6900 eurót) az északkeleti régióban, a legmagasabbat (12 ezer eurót) a Bukarest–Ilfov régióban jegyezték.
Az adatsorok szerint az adatokat szolgáltató uniós tagállamokban 2022-ben egy hektár szántóföld átlagos ára 3700 euró (Horvátországban) és 233 230 euró (Máltán) között mozgott. A máltai adatok a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek korlátozott elérhetőségét és az alternatív hasznosítás miatti nyomást is tükrözik, emiatt magasabbak itt az árak, mint más uniós tagállamokban.
Három uniós országban jelentős regionális eltérések mutatkoztak a termőföldek hektáronkénti ára tekintetében. Hollandián belül Frízföldön 66 051 euróba, míg Flevoland tartományban 150 644 euróba került egy hektár termőföld, az országos átlagár hektáronként 85 431 euró volt. Görögországban az árak a Dytiki Elladában jegyzett 6290 eurótól az attiki 84 820 euróig terjedtek, az országos átlagár 13 571 euró volt hektáronként. Spanyolországban az árak az Extremadurában regisztrált 4906 eurótól a Kanári-szigeteken jegyzett 83 299 euróig terjedtek, az országos átlagár 10 263 euró/hektár volt. 2022-ben a legolcsóbban a svédországi Övre Norrland és Mellersta Norrland régiókban lehetett szántóföldet vásárolni, 2041, illetve 2437 eurós hektáronkénti áron.
Az Európai Unióban egy hektár szántóföld átlagos ára 2022-ben mintegy 2200 euróval magasabb volt, mint egy hektár legelő átlagos ára (8393 euró). A szántóföld szinte minden országban és régióban drágább volt, mint a legelő, kivéve Luxemburgot és a Comunidad de Madridot. 2022-ben Bulgáriában volt a legalacsonyabb az állandó legelőterület ára, hektáronként 1887 euró, csaknem nyolcszor kevesebb, mint egy hektár szántóföld ára (7303 euró/hektár). A legnagyobb különbség az állandó legelőterület és a szántóföld ára között a görögországi Voreio Aigaio régióban volt (1757 euró, illetve 36 435 euró).
A földbérleti díjak tekintetében is jelentős eltérések mutatkoznak az egyes országok és régiók között. Az EU-ban a szántóföldek és/vagy állandó legelőterületek bérleti díja átlagosan 199 euró volt hektáronként, az árak 57 euró (Szlovákia) 843 euró (Hollandia) között mozogtak. Az uniós tagállamokban a legelők bérlése szinte minden esetben olcsóbb volt, mint a szántóföld bérlése. Egy hektár állandó legelő átlagos bérleti díja 2022-ben a szlovákiai 32 eurótól az írországi 354 euróig terjedt, míg a szántóföld hektárjának bérleti díja Szlovákiában átlagosan 77 euró, Írországban pedig 510 euró volt. Romániában 2022-ben egy hektár termőföld átlagára 8051 euró volt. Területi bontásban a legalacsonyabb átlagárat (6900 eurót) az északkeleti régióban, a legmagasabbat (12 ezer eurót) a Bukarest-Ilfov régióban jegyezték az Országos Statisztikai Intézet (INS) áltla nyilvánosságra hozott adatsorok szerint. 2022-ben az előző évhez képest a romániai termőföldek átlagára mintegy 6,1 százalékkal nőtt, a legnagyobb mértékben az északnyugati régióban (+23,5 százalék). Az állandó legelők átlagára 2021-hez képest mintegy 6 százalékkal 5671 euróra nőtt 2022-ben, a legnagyobb arányú növekedést az északkeleti régióban (+14,9 százalék) jegyezték.
Már az Eurostat 2021-es adatai is jelezték, a hazai szántóterületek drágábbak voltak, mint Bulgáriában (6096 euró), Franciaországban (5940 euró) és Magyarországon (5187 euró). De Litvániában, Észtországban, Lettországban, Szlovákiában is olcsóbban lehetett termőföldet vásárolni, mint Romániában. Mindent egybevetve az utóbbi 6-7 évben a romániai termőföldárak 300%-ot (!) emelkedtek. Mi áll a jelenség hátterében?
A drasztikus emelkedést elsősorban a külföldiek növekvő földvásárlási igénye indokolja. Ez a magyarázta annak, hogy a partiumi és a bánsági megyékben egy hektár jó minőségű szántóföldért 2023-ban már 15 ezer eurót is elkérnek, de síkvidéken tízezer euró alatt nehéz termőföldet vásárolni. A Partiumban csupán Szilágyság és Bihar megye dombosabb területein találkozunk alacsonyabb árakkal. Közép- és Dél-Erdélyben szintén olcsóbbak (bár nem sokkal!) a mezőgazdasági területek.
Nagybirtokok szempontjából Dél-Romániában a legsúlyosabb a helyzet. A legtöbb község határát több ezer, vagy tízezer hektáros cégek vásárolták fel a helyiektől. Sok faluban a házakon túl már senkinek nincs földtulajdona. Emiatt nagyon sok olténiai falu kiürült a fiataloktól, az otthonmaradó öregek pedig kevéske nyugdíjukból nyomorognak. Sok családnak annyi földje sincs, hogy a háztáji szükségletre való zöldséget megtermelje. Erdélyben távolról sem ilyen vészes a helyzet, de itt is látványos mennyiségű föld eladására került sor az elmúlt tíz esztendőben. Fodor István szatmári falugazdász szerint a megyében elsősorban az olaszok vásároltak fel nagykiterjedésű mezőgazdasági területeket. ,,Sok olasz vállalkozó azért jön Romániába földet venni, mert Olaszországban a vadászati endély kiváltása 75 hektár mezőgazdasági terület tulajdonjogához kötött, a romániai földterületek pedig sokkal olcsóbbak, mint náluk. Aki viszont földet vett nálunk, az céges rendszerben meg is dolgozza, így az egész Partiumban számottevő az olasz agrárvállalkozók jelenléte. Sőt, saját gabonaértékesítő hálózatot is létrehoztak” – magyarázza a szatmárnémeti mezőgazdasági szakember. A külföldiek földvásárlásán kívül a helyi agrárvállalkozók is egyre nagyobb farmok fölött rendelkeznek. Szatmárban is jellemző, hogy a kisbirtokok gazdái egyre nehezebben boldogulnak, így eladják pár hektáros szántóterületeiket. Jobb esetben bérbe adják, de az is gyakori, hogy nem tudnak ellenállni a nagy farmok árajánlatának, így a földek hamar gazdát cserélnek. Fodor István szerint száztól több ezer hektáros farmokig terjed a partiumi birtoknagyság. Évről évre egyre kevesebb a pár tíz hektáros birtoknagyság: a megnövekedett imputanyagárak miatt a kisebb területen gazdálkodók szántóföldi növénytermesztésből nem tudják fedezni a magas termelői költségeket.
Erdélyben a székelyföldi mezőgazdasági területek vannak egyelőre a legnagyobb biztonságban. Az ország más vidékeiről vagy külföldről jött üzletemberek kevés területet vásároltak a három székelyföldi megyében. Ennek magyarázatát Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke abban látja, hogy a székelyföldi gazdák legtöbbször egymás között adják-veszik földjeiket. Az a jellemző, amikor egy gazdának nagyobb szántóterülete van, és rendre felvásárolja a szomszédos parcellákat is. A kisgazdáktól – főleg az idős emberektől – a tehetősebb falubelije veszi meg a földet, ezzel is gyarapítva családi gazdaságát. Székelyföldön is vannak több száz, vagy ezer hektáros kaszáló- és legelőtulajdonosok, de azok jórészt helyi vállalkozók, akik az állattenyésztésbe fektettek be. „Számunkra nem előnyösek a nagygazdaságok, ezzel a székely ember tisztában van. Szakmai szervezetként mi is azt támogatjuk, hogy életerős családi gazdaságok jöjjenek létre. Egy-egy gazdacsalád annyi földet és kaszálót vásároljon, amihez megpályázza a szükséges mezőgépparkot. Fontos, hogy ne szoruljon külső munkaerőre, mert abból Székelyföldön is krónikus hiány van” – érvel a három székelyföldi megye falugazdászait foglalkoztató mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet vezetője. Becze István elismeri, hogy a jelenlegi birtokviszonyokat az is védi, hogy nagyon sok faluban telekkönyvileg nincsenek tisztázva a tulajdonviszonyok, így nem lehet földet eladni. Amennyiben a következő években az államilag támogatott kataszteri program révén ez rendeződik, elképzelhető, hogy itt is nagyobb vonzerőt jelent egy tőkeerős cég öt-tízezer eurós hektáronkénti földvásárlási ajánlata. Becze István szerint azonban a helyi közösségek, az önkormányzatok rendelkeznek azzal a lehetőséggel, hogy megakadályozzák a termőterületek kisajátítását. A szakember nem tart attól, hogy a székelyföldi tulajdonosok a dél-romániai gazdák sorsára jutnak, ahol nagyon sok településen már hosszú évekkel, évtizedekkel ezelőtt elkótyavetyélték a földtulajdont.
Forrás: kronikaonline.ro, agerpres.ro, agrointel.ro
