Egyre súlyosabb aszályhelyzettel néz szembe Románia, miközben a gazdák minimális talajnedvességgel készülnek a nyári hónapokra. Az Európai Bizottság legfrissebb MARS-jelentése szerint Közép- és Kelet-Európa több térségében már most komoly vízhiány tapasztalható, Románia pedig a leginkább veszélyeztetett országok között szerepel.
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben a következő hetekben nem érkezik jelentős mennyiségű csapadék, az idei kukorica- és napraforgótermés jelentős veszteségeket szenvedhet el. A helyzet különösen aggasztó, mivel Románia Európa egyik legnagyobb kukorica- és napraforgó-termelő országa, így a terméscsökkenés nemcsak a hazai piacot, hanem az exportot is érzékenyen érintheti.
Az idei mezőgazdasági év már eleve nehéz körülmények között indult. A tavaszi hónapokat alacsony csapadékmennyiség és erősen ingadozó hőmérsékletek jellemezték, ami jelentősen csökkentette a talaj felső rétegeinek nedvességtartalmát. Az agrometeorológiai szakemberek szerint különösen Kelet- és Délkelet-Romániában vált kritikussá a helyzet.
Sok gazdaságban a termelők a szokásosnál jóval korábban kénytelenek voltak megkezdeni az öntözést annak érdekében, hogy biztosítsák a tavaszi növények fejlődését. A probléma azonban az, hogy Romániában továbbra is korlátozott az öntözési infrastruktúra, miközben a víz- és energiaárak jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban.
A MARS-jelentés szerint az időjárási anomáliák a vetési munkálatokat is hátráltatták. Kelet-Romániában és Bulgáriában a hideg, csapadékos periódusok miatt később került földbe a kukorica és a napraforgó. Ez azért jelent komoly kockázatot, mert a növények fejlődésének legérzékenyebb időszaka így a nyári forróság és az esetleges vízhiány idejére eshet.
A román gazdák attól tartanak, hogy megismétlődhet az elmúlt évek forgatókönyve, amikor több térségben drasztikusan visszaesett a kukoricatermés a tartós talajszárazság miatt. Egyes déli és keleti megyékben az előző szezonokban jelentős terméskieséseket regisztráltak, ami súlyos pénzügyi veszteségeket okozott a gazdaságoknak.
Az aszály mellett a késői tavaszi fagyok is problémát jelentettek. Április végén és május elején több térségben hirtelen lehűlés következett be, ami elsősorban a repcét és bizonyos gyümölcsösöket érintett. Bár a fagykárok Romániában nem voltak olyan súlyosak, mint Lengyelországban vagy Csehországban, számos gazdaságban így is károsodtak az érzékeny fejlődési szakaszban lévő növények.
A szakértők szerint ha júniusban és júliusban tovább folytatódik a csapadékhiány, a leginkább érintett térségekben jelentős terméscsökkenés következhet be nemcsak a kukorica és a napraforgó, hanem a búza és a repce esetében is.
Az Európai Bizottság jelentése ugyanakkor rámutat arra is, hogy az őszi búza és az árpa állapota egyelőre viszonylag kedvezőbb, főként a tavaszi mérsékelt hőmérsékleteknek köszönhetően. A szakemberek azonban figyelmeztetnek: a jelenlegi vízhiány hosszabb távon ezeket a kultúrákat is negatívan befolyásolhatja.
A román mezőgazdaság egyre kiszolgáltatottabbá válik az éghajlatváltozás következményeinek. Az elmúlt években az aszály, az özönvízszerű esőzések és a késői fagyok egyre gyakrabban váltják egymást, ami rendkívül kiszámíthatatlanná teszi a termelést. A szakemberek szerint az aszály már nem tekinthető rendkívüli jelenségnek, hanem strukturális problémává vált.
A mezőgazdasági szervezetek ezért sürgetik az öntözési rendszerek korszerűsítését, a vízgazdálkodási beruházások felgyorsítását, valamint az aszálytűrőbb növényfajták szélesebb körű alkalmazását. Véleményük szerint gyors intézkedések nélkül a román mezőgazdaság a következő években még nagyobb veszteségekkel szembesülhet.
Bár az elmúlt napok esőzései átmenetileg enyhítették a szárazságot egyes térségekben, a szakemberek szerint a helyzet továbbra is aggasztó. A következő hetek időjárása kulcsszerepet játszik majd abban, hogy milyen terméseredményekre számíthatnak a romániai gazdák a 2026-os mezőgazdasági évben.
Kun-Gazda Gergely
