A Katalin-naphoz számos hiedelem kapcsolódik, a régiek úgy tartották, hogy idő- és szerelmi jóslásra egyaránt alkalmas.

Határnapként könyvelték el régebb ezt a napot, a régi időszámításban az első téli nap volt és időjóslásra alkalmasnak tartották: „Ha Katalin locsog, karácsony kopog, ha Katalin kopog, karácsony locsog”, vagy ha Katalinkor megállt a liba a jégen, akkor sáros, locsogós idő lesz karácsonykor.

Ugyanakkor régen a pásztorok ezen a napon hajtották ki utoljára a csordát.

Szokás volt Katalin napján a Katalin-gallyal való jóslás is: valamely gyümölcsfa ágát vízbe tették, és ha ez karácsonyig kivirágzott, a lány, aki az ágat vízbe tette, a hiedelem szerint a legközelebbi farsang idején férjhez ment. Volt, hogy több ágat is vízbe tettek, és mindegyiknek legénynevet adtak. Amelyik ág kivirágzott karácsonyra, olyan nevű legény lesz a lány jövendőbelije. Egyes vidékeken böjtöltek a legények ezen a napon, hogy megálmodják a jövendőbelijüket.

A mai napig nagy hagyománya van a Katalin-bálnak, számos településen tartanak ehhez a naphoz kapcsolódó mulatságot.

Forrás: szekelyhon.ro