A 3/2023 kormányhatározat
A jogszabály értelmében a vadállatok által okozott károkért a Környezetvédelmi Ügynökség (ANPM) kártérítést nyújt a gazdáknak. A Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter által benyújtott, és a kormány által elfogadott javaslat értelmében a károsultak egy kártérítési kérvényt kell benyújtsanak ahhoz a polgármesteri hivatalhoz, ahol a káreset megtörtént. Az alábbiakban a kártérítési eljárás lépéseit ismertetjük.
A kártérítési kérelmet 48 órán belül kell benyújtani a polgármesteri hivatalhoz
A károsult a hivataltól kell igényeljen egy, a vadkár megtérítésére vonatkozó kérvényt (nyomtatvány), amelyet a kár észlelését követő 48 órán belül ki kell töltenie és be kell nyújtania az illetékes polgármesteri hivatalhoz.
A 3/2023-as kormányrendelet értelmében a kár megállapítása és felmérése csak a károsult gazda kérésére történhet. Az erre vonatkozó kérvényt kitöltheti és benyújthatja a károsult maga, illetve törvényes, vagy konvencionális képviselője.
A kárfelmérő bizottságot a település polgármestere hívja össze
A kérvény beadása nyomán összehívott három tagból álló bizottság összetétele:
- a területi-közigazgatási egység képviselője;
- a Megyei Környezetvédelmi Ügynökség képviselője;
- a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság képviselője mezőgazdasági haszonnövényekben, erdészetben vagy háziállatokban okozott károk esetében.
A bizottságot a kártérítési kérelem iktatásától számítva legtöbb 24 órán belül a polgármester kell összehívja írásos meghívó által, amelyet bármilyen kommunikációs csatornán közölhet, a bizottság tagjainak az értesítést alá kell írniuk.
A bizottságot a polgármester csak azt követően hívhatja össze, miután megállapították, hogy a kérelmező a kérelem tárgyát képező mezőgazdasági kultúra, erdő vagy háziállat tulajdonosa, illetve a tulajdonos törvényes vagy konvencionális képviselője.
Gépjárművek esetén a károsult 5 napon belül, de legkésőbb a bizottsági ülés időpontjáig be kell nyújtsa vagy el kell juttassa a polgármesteri hivatalhoz az igazolást, miszerint ő az autó tulajdonosa, továbbá csatolnia kell egy felhatalmazott autójavító műhely által kiállított javítási árajánlatot. Az árajánlat megszerzéséhez szükséges lépések megtétele kizárólag a károsult felelőssége.
A bizottság tagjai a területi-közigazgatási egység székhelyén találkoznak a meghívó aláírásától számított legtöbb 48 órán belül. A pontos időt (nap, óra) a területi-közigazgatási egység jelöli ki, miután egyeztetett az érintett intézményekkel, hivatalokkal.
A kár megállapításakor a károsult tulajdonos, illetve ennek törvényes vagy konvencionális képviselője kötelező módon jelen kell legyen.
A határidő (nap, óra) megállapítása a kár észlelése/bejelentése, a kérvény iktatása, illetve a bizottság összehívására kibocsátott meghívó esetében a soron követő első munkanap 00.00 órájától kezdődnek. Amennyiben a határidő magába foglal egy vagy több munkaszüneti napot, a kormányhatározat által meghatározott határidő meghosszabbodik ezen napok számával. A meghosszabbítás akkor is érvényes, ha a polgármesteri hivatalban a munkarendet a jogszabályoknak megfelelően felfüggesztették.
Amennyiben háziállatokban, köztük méhekben keletkezik kár, a polgármester írásban felkéri a szabad gyakorlatra jogosult állatorvost, hogy gyűjtsön a háziállatok sérülésére, pusztulására vonatkozó információkat a vadásztársaság szakszemélyzetének jelenlétében és állítson erről ki egy űrlapot. A polgármester által kibocsátott felkérést az állatorvos tudomásul veszi és aláírja, a felkérés eljuttatására a polgámester bármilyen kommunikációs csatornát igénybe vehet. Az állatorvos által kitöltött ürlapot iktatják az illetékes területi-közigazgatási egység székhelyén, a polgármester rendelkezésére bocsátják, még mielőtt összehívná a bizottságot. Az űrlap a kártérítési dosszié részét képezi.
A gépjárművekben keletkezett károk esetében a polgármester írásban kéri a körzeti rendőrséget, ahol a közlekedési baleset történt, hogy a kérés iktatásától számított legtöbb 24 órán belül tegyen jelentést a baleset okairól és körülményeiről. A jelentésnek tartalmaznia kell, hogy a kérdéses útszakaszon ki van-e helyezve a Figyelem! Állatok jelentésű tábla. A polgármester felkérésének átvételét a rendőr aláírásával erősíti meg, majd 24 órán belül elküldi az igényelt információkat.
A bizottság a döntését szavazás útján hozza meg
A kárt megállapító és értékelő bizottság szavazással hozza meg határozatát. A kár megállapítása, felmérése, a polgári felelősség és kártalanítás megállapítása csak a bizottság összes tagjának jelenlétében történhet.
A bizottság tagjai tartózkodás nélkül kötelesek szavazni a kármegállapítás, ennek felmérése, valamint a polgári felelősség és a kártalanítás vonatkozásában, és felelnek a kármegállapításról, ezek értékének helyes megállapításáról, a vadállomány kezelőjének, a mezőgazdasági kultúra, erdőgazdaság vagy haziáállatállomány tulajdonosának kötelezettségteljesítéséről (kármegelőzés).
Az egyetlen példányban készült jegyzőkönyvhöz csatolják a bizottság által a polgári jogi felelősség megállapítása céljából kezelt összes igazoló okiratot, ezeket megszámozzák, listát készítenek róluk, dossziéba rendezik. A dossziét a jegyzőkönyv aláírásának napján iktatják a területi-közigazgatási egységnél, amely 3 napon belül köteles átvételi igazolással felterjeszteni:
a) ha a kár a vadállományt kezelő szervezet belterületén/belterületein keletkezett, a vadászatért felelős központi hatóság helyi képviseletéhez – a vadgazdálkodási érdeklődést képviselő egyedek listáját (utólagos módosításokkal) – az 407/2006 sz. törvény 1. melléklete tartalmazza;
b) ha a kárt a vadgazdálkodás szempontjából érdeklődést képviselő állatok (lásd 407/2006 sz. törvény 1. melléklete) olyan természetvédelmi területeken okozták, amelyek nem szerepelnek a vadállománykezelő nyilvántartásában, vagy ott, ahol a vadászat tiltott, vagy olyan, a vadgazdálkodás szempontjából kiemelt állatok okozták (a károkozás helyszínétől függetlenül), amelyek szerepelnek a 407/2006 sz. törvény 2. mellékletében a környezetvédelemért felelős központi hatóság helyi képviseletéhez.
A jegyzőkönyv másolatát aláírja és kézhez kapja minden bizottsági tag, valamint a vadállomány, illetve a védett természeti terület kezelője, és a kártalanítást kérő tulajdonos.
A dokumentumok alapján az érintett hatóságok kibocsátanak egy, a polgári felelősségvállalást és a kártérítést elfogadó vagy elutasító határozatot. A határozat egy típusnyomtatvány, amit a kár megállapításától számított legtöbb 10 munkanapon belül ki kell állítsanak. Amennyiben ebben az iratban jóváhagyják a kár kifizetését, a határozat fizetési bizonylatot jelent.
A kárfelmérésről készült jegyzőkönyvet a károsult tulajdonos megtámadhatja az 554/2004. sz. közigazgatási bíráskodási törvény (utólagos kiegésztésekkel) 7. és 8. cikkelyének megfelelően..
A kártérítésről való írásbeli lemondás (függetlenül ennek időpontjától, de legkésőbb a bizottság összehívásának határidejéig), a kár megállapítására és a kártérítés odaítélésére irányuló eljárás lezárását vonja maga után.
Mit kell tartalmazzon a kárfelmérési jegyzőkönyv?
A jegyzőkönyvekhez egy sor mellékletet kell csatolni. A területi-közigazgatási egység minden kárfelvételről szóló jegyzőkönyvhöz kell csatolja a bizottság által kezelt igazoló iratot, úgymint a kármegállapításról, a kárfelmérésről és a polgári felelősség megállapításáról szólót, amelyek az alábbiak lehetnek:
a) jelentések, amelyeket a mezőgazdasági kultúrák, az erdők vagy a háziállatok tulajdonosai nyújtottak be a polgármesteri hivatalhoz, amelyekben jelzik, hogy a kultúrákban, erdőkben, a méhkasok/csordák/gulyák közelében olyan, a vadgazdálkodás szempontjából jelentős állatok jelenlétét észlelték, amelyek kárt okozhatnak, és ezeket a jelentéseket átvételi igazolással továbbították a benyújtás napján a vadállománykezelő, és/vagy a természetvédelmi terület adminisztrátorának, amelyek területén az állatok jelenlétét észlelték;
b) a károsult tulajdonos kérése, melyet az illetékes területi-közigazgatási egységnél iktattak;
c) a dokumnetum/dokumentumok, amellyel a polgármester összehívta a bizottságot, a károsult tulajdonost, illetve ennek törvényes vagy konvencionális képviselőjét, és adott esetben a vadállomány kezelőjét ahol a károkozás történt, abban az esetben, ha ez egy olyan természetvédelmi területen ment végbe, amely nem része a vadgazdaságnak vagy ahol a vadászat nem engedélyezett, illetve, ha indokolt, az engedéllyel rendelkező gyakorló állatorvost;
d) amennyiben indokolt, a háziállatokban okozott kárt tartalmazó űrlapot;
e) a kár helyszínén készült fotókat/videófelvételeket, a terület felmérését, a terméshozam kiszámítását, a beszerzési dokumentumokat;
f) a közlekedési baleset okait és körülményeit úgy, ahogy az az illetékes rendőrségi jelentésben megjelenik, amelynek kötelező módon tartalmaznia kell, hogy az adott útszakaszon volt-e kihelyezve Figyelem! Állatok jelentésű tábla.
Ki kártalanítja a gazdákat?
A polgári felelősséget, amit a vadgazdálkodásban érdeklődésre számottartó állatok okoznak a növénykultúrákban, erdőkben, háziállatokban, a 407/2006 sz. törvény 1. melléklete tartalmazza, a következők szerint:
a) a vadállomány kezelőjét terheli a felelősség, amennyiben nem tett eleget a 3. számú mellékletben előírt összes kármegelőzési kötelezettségének;
b) a vadászatért felelős, helyi szervezetek által képviselt központi hatóságot terheli a felelősség abban az esetben, ha a vadállomány kezelője a 3. melléklet előírásai alapján minden kötelezettségének eleget tett a kármegelőzés vonatkozásában, és ha a gazda a termést folyó év december 15-ig betakarította (kivéve az agrármédium-csomagokat), és az illetékes területi-közigazgatási egység által kiállított dokumentummal igazolja, hogy a növénykultúrát vagy erdőrészt jogosan birtokolja; az igazolás mintáját az 5. melléklet tartalmazza, de használhatók az erdészeti létesítmények által kibocsátott bizonylatok hitelesített másolatai is („conform cu originalul”).
c) a vadászatért felelős, helyi szervezetek által képviselt központi hatóságot terheli a felelősség abban az esetben, ha a vadállomány kezelője a 3. melléklet előírásai alapján minden kötelezettségének eleget tett a kármegelőzés vonatkozásában, és a háziállatok tulajdonosa a 4. mellékletben előírt minden kötelezettségének ugyancsak eleget tett, és az illetékes területi-közigazgatási egység által kiállított dokumentummal igazolja, hogy a háziállatokat jogosan birtokolja – az erre szolgáló igazolás mintája a 6. számú mellékletben található.
Azokban a növénykultúrákban és háziállatállományban okozott károkért, amelyeket a vadgazdálkodásban érdeklődésre számottartó állatok okoznak (407/2006 sz. törvény utólagos módosításokal, 1. mellékelt) természetvédelmi területeken, amelyek nem részei a vadállománykezelő alapoknak, vagy ahol a vadászat tiltott, a polgári felelősség megállapítása a a központi környezetvédelmi hatóságra tartózik (Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség és az ennek alárendelt hivatalok), vagy Duna-delta Bioszféra Rezervátum Igazgatóságra.
Abban az esetben, ha a vadgazdálkodásban érdeklődésre számottartó állatok (407/2006 sz. törvény utólagos módosításokal, 1. és 2. mellékelt) közúti balesetben érintettek, a polgári felelősség megállapítása a következők szerint történik:
a) az útkezelő felelősségére, ha nincs kihelyezve a Figyelem! Állatok jelentésű tábla;
b) a gépjármű vezetőjének felelőssége, ha az állatok jelenlétére figyelmeztető tábla ki van helyezve; abban az esetben, ha a jármű vezetője egyben annak tulajdonosa is, nem jár kártérítés.
Abban az esetben, ha a kártérítés fizetési kötelezettsége a vadállomány kezelőjét terheli, javaslatot tehet a károsult tulajdonosnak a törvényes fizetési határidőn belül a tartozás megtérítésére növényi vagy állati eredetű termékekkel, illetve egyéb javakkal.
Amennyiben az ajánlatot a károsult elfogadja, ezt mindkét fél által aláírt okiratban rögzítik, íly módon megszűnik a fizetési kötelezettség. A bejegyzést az illetékes vadállománykezelő vadászfauna menedzsere az illetékes hatóság székhelyéhez benyújtja be, ahol iktatják és megőrzik.
A vadászatért felelős központi hatóság a kártérítés kifizetéséhez szükséges forrásokat területi szervezeteihez utalja. Ily módon, a vadászatért felelős központi hatóság, a helyi szervezeteinek a kérésére, létrehoz egy alapot az őt terhelő összes kártérítés törlesztésére, amelyek jelen kormányhatározat megjelenéséig nem kerültek kifizetésre.
A központi környezetvédelmi hatóság saját területi szervezeteihez utalja a kártérítések kifizetéséhez szükséges összegeket. Ha létezik egy intézményközi megállapodás a központi környezetvédelmi hatósággal, a kifizetés történhet a megyei tanácson keresztül.
Hogyan számítják ki a vadállatok által okozott károkért fizetendő kártérítést?
A kártalanítás mértékét a növénykultúra piaci értékének függvényében állapítja meg a bizottság, az érték megállapításánál levonják a kár keletkezésének időpontjától a betakarítás időpontjáig felmerülő kiadásokat, illetve a háziállatok, méhkasok esetében a pótlásuk során felmerülő költségeket az alábbiak szerint:
a) a növénykultúrák esetében kiszámítják a kárt szenvedett kultúra értékét 5 évre visszamenőleg minden évre. A egyes évekre számított, kg/ha-ban kifejezett értéket úgy kapják meg, hogy minden növénykultúra esetében a termésmennyiséget – kg/ha – megszorozzák a lej/kg-ban kifejezett árral.
Az 5 érték közül a legkisebb és a legnagyobb értéket kizárják. A 3 év középértéke alapján számtani középarányost számítanak (összeadják a 3 értéket, majd elosztják 3-al).
A 3 éves növénytermesztés lej/ha-ban kifejezett átlagértékét mezőgazdasági kultúrák esetén megszorozzuk a területtel, a növénytermesztés értékét kiszámítjuk az érintett növények mindegyikére, az elmúlt 5 év mindegyikére. A lej/ha-ban kifejezett értéket úgy kapják meg, hogy az egyes növényi termékekre/ültetvényekre vonatkozó, kg/ha-ban kifejezett termelést minden évben megszorozzák a lej/kg-ban kifejezett árral, minden egyes növényre, és minden évre amelyen a termés kárt szenvedett, és amit a bizottság felmért, jegyzőkönyvbe vett. Az értékből levonják azokat a kiadásokat, amelyek a kár időpontjától a termés betakarításáig felmerültek volna – így kapják meg az esedékes kártérítés becsült értékét;
b) az a) pontnál ismertett, kártérítéshez szükséges adatokat megyénként állapítják meg, figyelembe véve az illető megyében az agrár-élelmiszerpiacon értékesített mezőgazdasági termékek havi átlagos árát, az adatokat az Országos Statisztikai Intézet hivatalos honlapján lehet megtalálni, ezeket a megyei mezőgazdasági igazgatóság képviselője ismerteti;
c) abban az esetben, ha a vetésben esett kár, az a) pontban leírt kártérítés kiszámításához a minősített területre vonatkozó adatokat használják – a kg/ha-ban kifejezett termés értékét és a lej/kg-ban kifejezett értéket a megyei mezőgazdasági igazgatóságok közlik, akik az információkat a vetőmagok és palánták minőségére vonatkozó területi felügyelőségektől kapják, az adatokat a megyei mezőgazdasági igazgatóság képvselje fogja ismertetni;
d) az elhullott háziállatok esetében – a méhek kivételével – a kártérítést az állat/állatok pótlási értékén számítják, fajtól, fajtától, genetikai és tenyésztéstechnikai értéktől, nemtől, kortól, súlytól, élettani állapottól, termelési kategóriától függően, az értékek arra az időpontra vonatkoznak, amikor a kár bekövetkezett. Sérült háziállat esetén a megítélt kártérítés összege nem haladhatja meg az állat/állatok pótlási értékét, amelyet a bizottság a diagnózis alapján az állat/állatok pótlási értékétől és sérülésének mértékétől függően állapít meg a 2. melléklet feltételei szerint, ezt az engedéllyel rendelkező állatorvos végzi. A bizottság által az állat/állatok pótlási értékének kiszámításához a megyei mezőgazdasági igazgatóságok által közölt adatokat használja fel;
e) méhkaptárak esetén a kártérítést a kaptár/kaptárok és a méhészeti biológiai anyag pótlási értékén kell kiszámítani, a kár bekövetkezésének időpontjában. A bizottság által a kaptár/kaptárak pótlási értékének és a biológiai méhészeti anyag kiszámításához a megyei mezőgazdasági osztályok által közölt adatokat használja fel.
Erdészeti kultúrák esetében a kártalanítás mértékének megállapításakor a bizottság a következőket veszi figyelembe: a károsult tulajdonos befektetése (erdészet létrehozása, meglévő karbantartása) megalapítása a kár bekövetkeztének pillanatáig, A kár megállapításához a felmerült költségeket igazoló dokumentumok hiányában, illetve abban az esetben, ha nem voltak költségek, a számításnál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) fák, erdei facsemeték, hajtások és karácsonyfák esetében a kértérítés módszertanát a 85/2006. sz. sürgősségi kormányrendelet (az erdőben és azon kívül az erdei növényzetben okozott károk felmérési módszereinek megállapításáról) 2. cikkelyének 3. bekezdése tartalmazza – a rendelet a 84/2007. sz. törvény által lett elfogadva, módosításokkal és kiegészítésekkel.
b) az a) pontban nem szereplő erdészeti kultúrák esetében a 4. melléklet (A veszélyes meteorológiai jelenségek és egyéb, az Országos Erdőalapra, az Országos Erdőalapon kívüli erdőkre, az ezekben található objektumokra káros tényezők által okozott veszteségek megelőzésének, megállapításának, értékelésének és jóváhagyásának módszertana) az irányadó, amelyet a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a 766/2007. sz. rendeletben hagyott jóvá.
A közúti baleset során a gépkocsikban keletkezett károk térítésének összegét, amelyet a közútkezelő vagy az autó vezetője kell viseljen a 407/2006. sz. törvény 13. cikke 7. bekezdése feltételei alapján, a bizottság állapítja meg, figyelembe véve a 4. cikkely 12. bekezdésében előírt költségvetést, ennek tartalmaznia kell az alkatrészek piaci értékét, valamint az okozott károk helyreállításához szükséges szolgáltatásokat.
A vadászati érdeklődésre számot tartó állatfajok egyedei által a mezőgazdasági és/vagy erdészeti haszonnövényekben okozott károk megállapítását és megítélését, a polgári felelősség megállapítását és a károk megtérítését a bizottság jegyzőkönyvben rögzíti.
A vadászati érdeklődésre számot tartó állatfajok egyedei által a háziállatokban – a méhek kivételével – okozott károk megállapítását és megítélését, a polgári felelősség megállapítását és a károk megtérítését a bizottság jegyzőkönyvben rögzíti, amelynek formai és tartalmi követelményeiről jogszabály rendelkezik
A vadászati érdeklődésre számot tartó állatfajok egyedei által a méhkaptárokban okozott károk megállapítását és megítélését, a polgári felelősség megállapítását és a károk megtérítését a bizottság jegyzőkönyvben rögzíti, amelynek formai és tartalmi követelményeiről jogszabály rendelkezik
A vadászati érdeklődésre számot tartó állatfajok egyedei által a gépjárművekben okozott károk megállapítását és megítélését, a polgári felelősség megállapítását és a károk megtérítését a bizottság jegyzőkönyvben rögzíti, amelynek formai és tartalmi követelményeiről jogszabály rendelkezik.
Vadállatok fizikai személyre történő támadása esetén, melynek során az illető megsérül vagy meghal, a kártérítés összegét egy erre a célra alakított bizottság bégzi a 407/2006. sz. törvény 131. cikkelye alapján.
Testi sérülés vagy halál esetén a kártérítés megállapításánál a következőket veszik figyelembe:
1. Testi sérülés esetén:
a) a sérült jövedelemkiesését meg az időszakos munkára való időszakos képtelenség ideje alatt, amit az eset időpontjától számítanak;
b) garantált országos bruttó átlagbér, amennyiben a sérült a baleset idejekor nem alkalmazott;
c) a baleset következtében jelentkező kiadások térítését – vadászati érdeklődésre számot tartó állatfajok egyedei által megsértett személy kórházi elhelyezésének, kezelésének, felépülésének orvosi iratokkal igazolt költségeit, ha azt nem a társadalombiztosítás viseli – az érvényben lévő hatályos jogszabályok írják elő;
d) a morális kártérítés összege arányos a károsult fizetése, és az inaktivitással töltött napokkal. Ha a sértett nem fizetett alkalmazott, akkor kártérítésként a garantált országos bruttó átlagfizetést viszonyítják az inaktivitási napok számához.
2. Halál esetén:
a) meg kell téríteni a temetési költséget, figyelembe véve az esemény napján érvényes állami társadalombiztosítási költségvetési törvény által évente megállapított összeget;
b) meg kell téríteni a holttest igazoló dokumentumokkal történő szállítási költségeit, a haláleset helyszínétől a településre, ahol a temetésnek helye lesz, a balzsamozás költségeit szintén téríteni kell;
c) az áldozat családja számára biztosítani kell egy kompenzációs összegek, amely a garantált országos bruttó átlagfizetés, ezt havonta kell a családnak fizetni, mindaddig, amíg az áldozat elérte volna a nyugdíjkorhatárt.
A jogszabályi rendelkezések és határidők be nem tartása esetén kiszabható bírságok
Az eljárások és a törvényes határidők be nem tartása miatt kiszabható bírság 1000 és 2000 lej között van. A szabálysértések felderítését és a szankciók alkalmazását a vadászatért felelős központi hatóság és ennek területi egységei, valamint az Országos Környezetvédelmi Ügynökség ellenőrzéssel megbízott munkatársai végzik.
Fordította: Kun-Gazda Gergely
Forrás:https://agrointel.ro/245357/despagubiri-pentru-pagube-provocate-de-animale-salbatice-procedura-termene-plati/