Komoly élelmiszerbiztonsági vitát váltott ki az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás első gyakorlati tesztje: a Görögországba érkezett első brazil fagyasztott csirkehús-szállítmány mintegy 80 százaléka Salmonella-fertőzöttnek bizonyult. A háromtonnás tételt az athéni Agia Paraskevi állategészségügyi laboratóriumaiban vizsgálták meg, majd a görög hatóságok visszafordították a szállítmányt.
Az eset különösen érzékeny időszakban történik: az EU–Mercosur megállapodás ideiglenes alkalmazása 2026. május 1-jén indult el, néhány hónappal a januári aláírást követően. A brazil baromfiimport első tétele így rögtön az európai ellenőrzési rendszer működőképességét tette próbára.
A görög szakmai szervezetek szerint az ügy rámutat arra, hogy az uniós határállomási ellenőrzések nem minden esetben kellően szisztematikusak, miközben több tagállamban – így Görögországban is – súlyos szakemberhiány nehezíti az állategészségügyi szolgálatok munkáját. A beszámolók szerint a görög állatorvosi szolgálatok jelenleg a szükséges létszám mintegy 40 százalékával működnek.
Az ügy azért is keltett erős reakciókat az agrárszektorban, mert a Mercosur-megállapodás európai vitájának egyik központi eleme éppen a dél-amerikai termékek eltérő élelmiszerbiztonsági, állatjóléti és növényvédelmi standardja volt. Több európai termelői szervezet már a tárgyalások során arra figyelmeztetett, hogy az EU-ban alkalmazott szigorú előírásokkal nehéz versenyezni olyan importtermékekkel, amelyek előállítása lazább szabályozási környezetben történik.
A Salmonella jelenléte különösen érzékeny kérdés az uniós baromfiágazatban. Az EU 2073/2005/EK rendelete zéró toleranciát ír elő bizonyos Salmonella-típusokra a baromfihús esetében, míg a 2017/625/EU rendelet lehetővé teszi az ilyen szállítmányok azonnali visszautasítását. A görög hatóságok ennek megfelelően jártak el.
Az eset nyomán ismét előtérbe került az importellenőrzések hatékonyságának kérdése, valamint az, hogy az EU képes-e fenntartani saját élelmiszerbiztonsági standardjait a növekvő agrárimport mellett. Több szakmai elemzés arra is emlékeztetett, hogy korábban már dokumentáltak hasonló problémákat brazil baromfihússal kapcsolatban: 2019-ben például egy nagy volumenű, szennyezett brazil csirkehús-tétel miatt indult vizsgálat Európában.
A történtek várhatóan tovább erősítik az európai állattenyésztői és baromfiipari szervezetek nyomását az Európai Bizottság felé, különösen a Mercosur-megállapodás végleges ratifikációja előtt. Az agrárszektor szereplői szerint ugyanis a versenyképességi kérdések mellett immár élelmiszerbiztonsági kockázatok is közvetlenül megjelentek a gyakorlatban.
Kun-Gazda Gergely
