A tavasszal megszavazott, új sertéstenyésztési törvény alkalmazási előírásai valamikor az őszi hónapokban elkészülnek. A jogszabály elfogadásával sikerült megmenteni a háztáji disznótartást. A mezőgazdasági tárca idén több pályázatot is meghirdetett sertéstartók számára, idén ősszel megjelennek a sertéstelepek bővítését és korszerűsítését támogató uniós pályázatok is.
Romániában még nem alkalmazzák a 2023. május 15-én a Hivatalos Közlönyben megjelent – a sertéstartásról és az afrikai sertéspestis felszámolásáról szóló –, 122-es számú törvényt, mivel a jogszabálynak nincs alkalmazási módszertana. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVA) hatáskörébe tartozó szabályzat kidolgozásában több minisztériumnak, illetve minisztériumoknak alárendelt állami hatóságoknak is részt kell venniük. Az ősz folyamán várhatóan elkészülnek a sertéstartást szabályozó törvény alkalmazási előírásai. Onnantól fogva lehet majd alkalmazni az RMDSZ által kidolgozott, és idén tavasszal a román törvényhozásban megszavazott jogszabályt. Az RMDSZ fő célja az volt, hogy elfogadásával biztonságos jogi keretet nyújtsanak a háztáji disznótartás számára. A tervezet benyújtására olyan időszakban került sor, amikor a romániai sertéshizlaló nagyüzemek lobbierejének hatására felmerült, hogy a háztáji gazdaságokban számolják fel a sertéstenyésztést, az állatszaporítást, és kisgazdaságokból többé ne lehessen malacot vagy hízóállatot eladni. Hosszas viták és egyeztetések után a törvény megjelenése garanciát jelent a háztáji sertéstartás fennmaradására az eddiginél jóval szigorúbb feltételek mellett.
„Amíg a sertéstartásról szóló törvény hatályba lép, a korábbi állategészségügyi rendelkezések vannak érvényben. Malacot, hizlalásra szánt süldőt vagy vágóállatot állatorvos által kiállított bizonylattal lehet forgalmazni, kivinni a településről. Ezek az előírások az új törvényben is szerepelnek” – fogalmazott Magyar Lóránd RMDSZ-es képviselő, a bukaresti parlament mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke. A mezőgazdasági szakember elmondta, hogy továbbra is lehet malacot, tenyészállatot vásárolni, illetve a gazda állategészségügyi megkötésekkel értékesítheti a hízott disznóját.
Magyar Lóránd szerint az afrikai sertéspestis megfékezése terén ma sokkal jobban áll az ország, mint pár évvel ezelőtt, amikor szinte minden megyét fertőző gócpontok tarkítottak. A betegség felszámolásáról azonban egyelőre nem lehet beszélni. A szórványos eseteket mára sikerült elszigetelni, így az ANSVA határozott fellépésének köszönhetően az országban visszaszorult a kór terjedése, ami pozitív fejlemény a hazai sertéstartás jövőjére nézve. Magyar Loránd szerint az új törvény megjelenésével párhuzamosan nyár elején román kormányzati forrásokból meghirdetett pályázatok jelentek meg a sertéstartók számára, most folyik ezek elbírálására. Az európai uniós forrásokból meghirdetett pályázatok az őszi hónapokban jelennek meg. A Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynökségének (AFIR) új állattenyésztési kiírása a sertésfarmok bővítését, korszerűsítését, illetve új sertéstelepek létrehozását finanszírozza.
Petre Daea minisztersége idején a mezőgazdasági szaktárca által kidolgozott új sertéstenyésztési stratégia a romániai állattartás prioritásává emelte a sertéságazatot. Hivatalos statisztikai források szerint tavaly a hazai disznóhússzükséglet kétharmadát importálta az ország. Az állattenyésztési ágazatok közül az utóbbi tíz évben a sertéstartás zsugorodott a legnagyobb mértékben. 2022 végén 3,3 millió sertést tartottak nyilván a nagy- és a kisgazdaságokban, ami a 2021-es adatokhoz képest 8%-os csökkenés mutat. Ha a 2006-os statisztikai adatokhoz viszonyítjuk, a hazai sertésállomány apadása közel 50%-os. A rendszerváltás idején Kelet-Európa egyik legnagyobb sertéstartó államának számító Románia bő harminc év alatt az európai rangsor utolsó helyeire csúszott vissza. Összehasonlításként: Európa legnagyobb sertéstartó állama, Spanyolország ma tízszer több, 34 millió disznót tart, és a romániai piac egyik fő beszállítójának számít.
Forrás: https://kronikaonline.ro
