Az idéi évtől elindult új, ötéves európai uniós költségvetési ciklus agrártámogatásaiban hangsúlyosan előtérbe kerülnek a környezetvédelmi kritériumok, ez elsősorban a termőföldek egy részének parlagoltatását, meghatározott vetésforgót, illetve ennek hiányában kötelező faültetést ír elő. Az APIA-támogatások igénylése során életbevágóan fontos napirenden lenni az új szabályokkal – ebben segítenek a helyi önkormányzatok, a gazdaszervezetek és a falugazdászok.

A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) május 31-ig hosszabbította meg a március elsején elkezdődött támogatásigénylési időszakot. A plusz két hétre azért volt szükség, mert a területalapú támogatások mellett megkésett az állattartók kérelmének leadási menetrendje. A mezőgazdasági minisztériumban még az elmúlt hetekben is kemény viták voltak az állattenyésztési támogatások körül, emiatt az APIA nem fogadta a kéréseket. A múlt hét elején sikerült végre megállapodni a vitás kérdésekben, a döntés után pedig ehhez kellett igazítani az APIA informatikai rendszerét.

Szaktanácsadás nélkül a gazdák nem boldogulnak. Nem csak a vitás állattenyésztési támogatás miatt működik nehézkesen az APIA rendszere. Az új uniós ciklusban (5 év) 2023 az első esztendő, amikor komoly átalakulás megy végbe az Európai Unió agrárgazdaságában. A korábban hétéves uniós ciklus főként a 2020-ban kirobbant koronavírus-járvány miatt csökkent le öt esztendőre, míg a hétéves ciklus kilenc esztendőre nőtt. Az idén nyártól meghirdetésre kerülő mezőgazdasági pályázatok rendszere is gyökeresen átalakul. Ha nem is ennyire drasztikusan, de változtak a területalapú támogatások odaítélésének feltételei, miközben a hektáronkénti 97 eurós alaptámogatás összege sajnos változatlan maradt: ez jelenleg az egyik legalacsonyabb összeg az európai uniós tagországok között. Minden további támogatás erre az alapösszegre épül, ezt kerekítik felfele.

A rendszer egyik problémája az, hogy a támogatások igénylését szolgáló számítógépes szoftver nagyon összetett és bonyolult számítógépes program. A központi APIA hirdeti ugyan, hogy valamennyi támogatást online-rendszerben lehet igényelni, a gyakorlatban azonban ez azt jelenti, hogy a gazdák kérését hozzáértő szakember kell betáplálja a számítógépbe, ugyancsak ő tölti fel a kifizetési ügynökség rendszerébe, mert a legtöbb gazda nehezen vagy egyáltalán nem tud ezzel boldogulni.

Az APIA számítógépes rendszerének van egy igen fontos előnye is, mégpedig az, hogy megőrzi a korábban támogatást igénylő gazdák adatait, így nem kell minden egyes alkalommal újra bevezetni a megművelt terület nagyságot, az igénylő személyi számát, stb.
A különböző területalapú támogatások és az ehhez szükséges feltételek azonban változtak: a teljes támogatási rendszer a szigorú környezetvédelmi feltételek irányába mozdult el.
Az új rendszernek két fontos kitétele van: parlagoltatni kell a területek bizonyos százalékát, másrészt meg van határozva, hogy milyen növények kerülhetnek a vetésforgóba. A gazda választhat: a mezőgazdasági terület nagyságának függvényében bizonyos számú fát ültet – például nyolc hektár területre ,,jár” 16 fa –, vagy a zöldítési programban nitrogéntermelő növényekkel vesz részt: egyik parcelláját beveti pillangós növénnyel. Szerencsére az idei esztendő átmenetet jelent, tehát csak jövő évtől válik kötelezővé az új rendszer, de már az őszi vetést úgy kell tervezni, hogy a gazda megfeleljen az APIA szigorodó támogatási feltételeinek.

A szakemberek szerint túlzásba vitték a környezetvédelmi elvárásokat – ami a következő évtől sok gazda számára okoz majd fejtörést –, de hozzá kell szokni az új követelményekhez, mert e nélkül nem kap agrártámogatást a mezőgazdasági termelő.

Az új támogatási rendszerről tájékoztatást folytat a mezőgazdasági minisztérium, az APIA, a különböző gazdaszervezetek és a magyar kormány által támogatott falugazdász-hálózat. Erdély-szerte számos gyűlésen magyarázzák el szakemberek, hogy miből áll az új típusú APIA-támogatás, amely területnagyság függvényében három kategóriára osztja a gazdákat: 10 ha alatti, 10-50 ha közötti és 50 ha fölötti termelőkre.
A kisgazdáknak több támogatás jár: az új szabály szerint külön támogatást élveznek a tíz hektár alatti – szántóföldi növénytermesztést és állattartást folytató – vegyes gazdaságok, ugyanakkor bizonyos létszámú állatállomány fölött jelentősen nő az állattartóknak nyújtott juttatás.

(Forrás: https://kronikaonline.ro)