Laurențiu Alexandru Păștinaru, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség (ANPM) elnöke üzenetet küldött a növényzetégetőknek: határozott intézkedésekre számíthatnak, amelyek célja a jelenség megállítása. Az ANPM vezetője szerint a mániákus gyújtogatók ellen szigorúan fel fognak lépni, mert ezek a tüzek nemcsak a környezetet, hanem az állatok, sőt az emberek életét is veszélyeztetik.
A növényzetégetés jelensége soha nem látott méreteket ért el tavaly: az Országos Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint a 2018-ban regisztrált hasonló esetek 2,6-szorosa volt! És itt egy újabb, aggasztó adat: idén az első 6 hónapjában 5587 tarlóégetést jelentettek, azaz naponta több mint 30-at!
A környezetvédelemre vonatkozó, 195/2005. számú kormányhatározat szerint a tarló, nád, bozót, erdei avar és füves növényzet égetése vétségnek minősül, és magánszemélyek esetében 7500 lejtől 15 000 lejig, míg jogi személyek esetében 50 000 lejtől 100 000 lejig büntethető. Sőt, ha a felégetett földek védett vagy ökológiai helyreállítás alá eső területeken helyezkednek el, az égetés bűncselekménynek minősül, és büntetőjogi eljárást von maga után.
„Meg kell állítanunk a növényzet égetését és meg kell büntetnünk a gyújtogatókat! Az első hat hónapban közel 5600 tűzeset történt. Tavaly 15 ember vesztette életét ezekben a tüzekben. Idén is két ember halt meg az elszabadult tarlótüzek következtében. Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy ezekkel a gyújtogatással a saját és a környezetükben élők életét, egészségét veszélyeztetik. Legtöbb esetben azok, akik a tarlóégetéshez folyamodnak, az adott földterület tulajdonosai vagy birtokosai. Az az elképzelés, hogy az égetés jót tesz a földnek, téves: a valóságban negatív hatással van a biológiai sokféleségre, az ökoszisztémákra, valamint az emberi egészségre” – mondta Păștinaru.
Márciusban volt a legtöbb tűzest, 1726, ez átlagosan napi 56 tűzet jelent. A tavalyi adatok alapján Prahova megyében regisztrálták a legtöbb ilyen tűzesetet, a „dobogó” második és harmadik fokán Dâmbovița és Hunyad megye áll.
És akkor álljon itt 8 ok, amiért NEM érdemes „tűzzel kaszálni”:
1. A tarlóégetés – az előző növénykultúrától függően –, átlagosan 25–35%-kal csökkenti a mezőgazdasági terméshozamot, a hozam csökkenése a búza és az árpa esetében a legszámottevőbb;
2. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a biomassza elégetése során keletkező elemeknek csak mintegy 50%-a kerül vissza a talajba, a többi a hamuval együtt szétszóródik a talaj felszínén;
3. A biokémiai körfolyamat két fontos eleme, a karbonát és a nitrogén, teljesen elvész az égés során;
4. A száraz növényzet égéséből származó füst akár 25 km magasba is felemelkedhet a légkörbe, és nagyon nagy távolságokra eljuthat;
5. A levegőbe emelkedő porszuszpenzió 20-szorosára, a koromrészecskék (PM) mennyisége 2,5-szeresére nő;
6. Nagy mennyiségű szén-dioxid és más üvegházhatású gázok szabadulnak fel, amelyek a savas esők fő okozói;
7. Megnövelik a légúti megbetegedések és az akut asztmás rohamok előfordulását;
8. Gyermekeknél akut légúti megbetegedéseket és a tüdő lélegeztetési funkciójának megváltozását okozhatják.
(Forrás: https://agrointel.ro)
