A szárazság és a szélsőségesen forró időjárás nagyon rossz hatással volt a gyümölcs- és zöldségtermesztésre. Gheorghe Vlad, az OIPA (Zöldség- és Gyümölcstermesztők Szakmaközi Szervezete), elnökének elmondása (TVR 1, Agrosrategia), szerint az idei zöldség- és gyümölcstermés úgy minőségi, mint mennyiségi szempontból nagyon megsínylette a hőséget, az aszályt. A hazai gazdák jelzései szerint a termények külseje valósággal „megsült”, belül viszont zöldek, éretlenek maradtak – ez pedig új jelenségnek számít.

Az elhúzódó szárazság és hőség több olyan problémát idézett elő – ilyenek például a beporzás hiánya, a vegetációs időszak meghosszabbodása, a gyors felszíni érés – amelyek együttesen járulak hozzá ahhoz, hogy a gyümölcsök, zöldségek minősége és mennyisége egyaránt csökkenjen. „Az idei tavaszi és a nyári aszály (...), termelési szempontból nagy problémákhoz vezetett. Minden virágos növény nagy bajban volt: a nagyon magas hőmérsékleten leállt a beporzás. Öt virágzatból csak kettő vagy három hozott termést” – mondta Gheorghe Vlad. Az időjárási viszonyok korábbi betakarításra kényszerítették a termelőket: a gyümölcsök és zöldségek kívül idő előtt beértek ugyen, belül viszont zöldek, savanyúak maradtak.

Negatívum, hogy ez a száraz, túlmeleg időjárás meghosszabbítja a vegetációs időszakot, de a terméshozam csökken. A vegetációs időszak meghosszabbodása korai gyümölcsérést eredményezett. Például a paradicsomérés július 15–30 között kellett volna befejeződjön, ezzel szemben már júniusban be kellett takarítani. A parika esetében a helyzet hasonló, és úgy a paradicsom, mint a parika esetében a külső piros, vörös szín azt a gondolatot kelti az emberben, hogy érett zöldséggel van dolga, holott nem, belül éretlenek. A szilvának is kívül megvan az érettségre utaló színe, de a belseje zöld. A paradicsomra is vannak panaszok – belül fehérek és savanyúak. A belső éretlenség abból adódik, hogy a növény egy élő szervezet, és amikor arra kényszerűl, hogy külső tényezők hatására ’átértelmezze’ önmaga növekedését, akkor az újraindulás nagyon magas hőmérsékleten történik. Márpedig a növény úgy ’gondolkodik’, hogy neki vetőmagot kell hoznia, hogy a faj a következő évben is fennmaradjon, mindez azonban minőségi szempontból sok kívánnivalót hagy maga után, ugyanis az őt kifejlesztő kutatások nem számoltak ilyen hosszú vegtációs dőtartammal” – nyilatkozta Vlad.

A probléma nemcsak bizonyos zöldség- és gümölcsfajt érint, hanem minden növényt, és a termés ebből adódó mennyiségi és minőségi csökkenése egyszerűen tragédia a termelők számára. „Mintegy 30 napja a hőmérséklet éjjel sem csökken 28–25 Celsius-fok alá. Ezt a növénygenetika megsínyli. És minden növényt érint: a búzát, a napraforgót idő előtt kellett betakarítsák, majd azonnal következett a repce, az árpa, a kombájnoknak idejük sem volt ’fellélegezni’. Mindezt tetézi a csökkent hozam. Tehát a betakarítási időszakok kiegyensúlyozatlanságáról beszélünk, minden korábban terem, meghosszabbodik a vegetációs időszak. Ez egyes termofil növényeknek, mint például a paprika megfelel, de az ő esetükben is bajba kerül a mennyiség: a paprika ebben az évben gyakorlatilag egy zöld bokor, minimális terméssel” – zárta gondolatait az OIPA elnöke.

Kun-Gazda Gergely