A területalapú támogatások fejében idén csak próbálgatták a gazdáktól megkövetelt környezetvédelmi előírások betartását, de ez 2024-től komolyra fordul. A szakemberek szerint nem a környezetvédelmi törekvésekkel van gond, hanem azzal, hogy azokat a 27 tagországra egységes zubbonyként húzzák rá, ami bizony Romániában komoly jövedelemkiesést okozhat a mezőgazdasági termelők számára.
A 2023-tól életbe léptetett közös európai uniós agrárpolitika (KAP) több szempontból is átalakította az agrártámogatási rendszert, ami a területalapú mezőgazdasági támogatásokat és az agrárpályázatokat egyaránt érinti. A területalapú támogatások esetében az új környezetvédelmi szabályok bevezetése a legfontosabb kihívás a gazdák számára. Mivel a mezőgazdasági termelőknek nem volt idejük felkészülni az új környezetvédelmi előírások betartására – akik ősszel vetettek, nem tudhatták, milyen új szabályokat vezet be idéntől Brüsszel –, ezért a 2023-as esztendő kivételnek számít az új uniós ciklusban bevezeettt szabályok alól a területalapú támogatások kifizetéséhez.
A kötelező parlagoltatásra szánt területet idén ki lehetett váltani különböző növényi kultúrákkal bevetett szántóterülettel. A teljes környezetvédelmi csomag alkalmazása azonban 2024-től már ,,élesben” történik, így a gazdák az őszi szántással és vetéssel kell megalapozzák az APIA által megkövetelt környezetvédelmi előírások 2024-es betartását. Elsősorban a nagygazdaságokat érintik az előírások A 10 hektárig terjedő kisgazdaságok tulajdonosainak van a legkönyebb dolga, mert rájuk nem érvényes területeik egy részének kötelező parlagoltatása. A területnagyság függvényében előírt 5-10 árnyi lucerna vagy lóhere sem okozhat különösebb problémát. Mint ahogy az sem, hogy erre a birtoknagyságra a gazda köteles évente két fát ültetni, ami több éven át összefüggő védősövény is lehet földjei mellett.
Az új környezetvédelmi előírásokkal a nagygazdaságok, a több száz, vagy több ezer hektáron termelő farmok tulajdonosai nem értenek egyet. Például egy ezer hektáros farm évi negyven hektár szántóterületet kell parlagoltasson, és összterületének további 7%-án – azaz 70 hektáron –, nitrogéntermelő növényt kell vessen. Így tehát a területének 11%-a kiesik olyan piacos növények termesztéséből, ami a farm bevételei szempontjából fontosak. A környezetkímélő előírásokat tartalamzó GAEC 6, GAEC 7 és a GAEC 8 csomag a nagyobb területen gazdálkodó farmokat érinti érzékenyen.
A GAEC 6 csomag megakadályozza a gazdákat abban, hogy a nyári aratást követően azonnal felszántsák területeiket. Erre csak később, őszi szántáskor kerülhet sor: ezzel védik a területet attól, hogy a szeles időjárás elhordja a talajfelszínt. A GAEC 7-es csomag a kötelező vetésforgót írja elő. A gazdálkodók számára ez nem újdonság, hiszen eddig is széles körben bevett gyakorlatnak számított, amivel elkerülhetőek a több éves monokultúrák káros hatásai. Ez alól azok a területek képezhetnek kivételt, amelyek másodvetést is tartalmaznak. Ez a melegebb vidékekre érvényes, ahol a növények tenyészideje hosszabb, mint a zordabb időjárású megyékben, ahol a másodvetés nem életképes.
A legtöbb vita azonban a GAEC 8-as környezetvédelmi csomagot övezi, amely a szántóterületek 4%-ának a parlagoltatását és további 7%-án a fehérjedús, nitrogéntermelő növények vetését írja elő. A parlagoltatás – a gazdák nyelvén a földek pihentetése –, azt jelenti, hogy az uniós előírás szerint tavasztól őszig, hat hónapon át nem szabad bevetni semmivel, a nagyobb gazosodást azonban meg lehet tárcsázással akadályozni.
Az Európai Bizottság javaslatként fogalmazta meg a növényvédőszer- és műtrágyahasználat egységes, 50%-os csökkentését, így ez még nincs érvényben. Azonban az APIA és a megyei növényvédelmi hivatalok szakemberei a gazdák permetezési naplóját is ellenőrzik, hogy melyik parcellában milyen szereket és milyen mennyiségben használtak fel. Itt is vannak környezetvédelmi előírások. Folyóvizek és tavak szomszédságában nem szabad permetezni. Amennyiben ezt a szabályt a termelő megszegi, az APIA részéről szankciókra számíthat.
Az, hogy az Európai Unió kiemelt figyelemet szentel a környezetvédelemnek, és arra törekszik, hogy a mezőgazdasági termelés mellett meg lehessen őrizni a természeti környezetet, jogos és üdvözlendő. A gondokat az uniós tagállamok szempontjából egységes elbirálásban látja. A mezőgazdasági szakemberek az uniós környezetvédelmi előírásokat a medvekérdéshez hasonlítják: miután Nyugat-Európában mára minden medvét kiirtottak, megalkottak egy egységes, egész Európára érvényes vadvédelmi törvénycsomagot. Ezt Nyugaton gond nélkül alkalmazzák, nálunk viszont a betartatása hatalmas problémákba ütközik, mert a túlszaporodott medveállománnyal nem tud megbírkózni sem a mezőgazdaság, sem a lakosság. Hasonló logika mentén működik az egységes uniós környezetvédelem is.
A számítások alapján a különböző kiegészítő területalapú támogatások ellenére is a hazai gazdákat érintő környezetvédelmi szigorítások jelentős jövedelemkieséssel járnak, ami hátrányos a romániai mezőgazdaság teljesítményére.
(Forrás: https://kronikaonline.ro)
