Az Euractiv közlése szerint Románia azzal a kéréssel fordult az Európai Bizottsághoz (EB), hogy 2024-ben is tekintsen el a GAEC 7 és a GAEC 8 környezetvédelmi normák alkalmazásától. (A környezetvédelmi intézkedésekről, és azoknak a hazai mezőgazdasági vállalkozásokra gyakorolt hatásairól korábban itt írtunk: https://falugazdasz.ro/unios-kornyezetvedelmi_csomag/)
A konkrét kérés arra vonatlozik, hogy az EB a 2024-es pályázati évre is hosszabbítsa meg a mezőgazdasági üzemekben a parlagoltatás és a vetésforgó kötelező százalékos arányára vonatkozó mentességeket. Az Euractiv azt is tudni véli, hogy ennek a kérésnek az EB nem fog eleget tenni, a testületre nehezedő tagállami nyomás növekedése ellenére sem. Az ukrajnai orosz invázió hatásainak ellensúlyozására ugyanis az EU korábban 2022-ben és 2023-ban is ideiglenes eltéréseket engedélyezett a Közös Agrárpolitika (KAP) bizonyos környezetvédelmi követelményeitől. A közelmúltban egy tagállami koalíció, Románia vezetésével kampányt indított annak érdekében, hogy ez 2024-ben is folytatódjon. Az ökológiai intézkedések lazításának célja az volt, hogy maximalizálják a gabonatermesztési kapacitást az EU-ban, az ukrajnai orosz invázió utáni gabonahiány miatti félelmek kontextusában – írja az Euractiv. Ez azt jelentené, hogy a vetésforgó és a parlagoltatás, a biodiverzitás érdekében elkülönített mezőgazdasági területek kötelező érvényesítése alóli ideiglenes mentességeket jövő évre is meghosszabbítják. A rugalmasabb szabályokra vonatkozó kérés a 2023-as és 2024-es őszi-téli időszakban az állandó legelőhasználatra és a növénytermesztéshez szükséges talajelőkészítésre is vonatkozik.
Az EU mezőgazdasági biztosa szerint kicsi a valószínűságe annak, hogy ezeket a kéréseket elfogadják. Janusz Wojciechowski azt is megemlítette, hogy a korábbi eltérések „kivételes helyzetben” születtek, de az EU végrehajtó szervének nincs joga újabb határozatot hozni ezzel kapcsolatban: a mentességek meghosszabbításáról szóló döntés egész jogalkotási eljárást igényel – magyarázta. „Meg kellene változtatnunk az alapjogszabályt, mert nem hozhatunk újabb végrehajtási döntést. Ezt csak akkor lehetett megtenni” – magyarázta Wojciechowski.
A biztos rámutatott, hogy az akkori döntés más kontextusban született, ahol a két nagy mezőgazdasági ország (Ukrajna és Oroszország) kulcsfontosságú élelmiszertermékeinek exportja zuhant, és a szélsőséges időjárási viszonyok miatt az EU gabonatermelését alacsonyabbnak gondolták. „Néhány tagállam még exporttilalmat is bevezetett, viszont ma teljesen más a helyzet, most az importtilalmakon gondolkodunk” – mutatott rá, hozzátéve, hogy az EU-nak talán nem kellene növelnie a megművelt területeit, mert gabonafelesleg van.
Kétségtelen, hogy a kérdés vonatkozásában nagy a tanácstalanság. Ugyanis az Euractiv megszólaltatott egy másik EB-tagot, aki nem volt ennyire határozott, állítása szerint az EU végrehajtó testülete még fontolgatja, hogy meghozza-e ezt a döntést. Az illetékes kijelentette, hogy az EB „kora ősszel”, tehát a következő hetekben, kíván döntést hozni. Így a döntés a téli és tavaszi vetések előtt megszületik – magyarázta. A döntés a termelési becsléseken alapul, ezzel kapcsolatban azonban megjegyezve, hogy az EU végrehajtó hatóságának még mindig nincs elegendő információja egyes tagállamoktól a döntés meghozatalához. Ugyanis 10 tagállam még mindig nem adott tájékoztatást a Bizottságnak a termelésről és a készletekről, noha jogilag kötelesek havonta adatokat szolgáltatni az alapvető élelmiszer- és takarmánykészletekről.
Ha Brüsszel hivatalosan is megerősíti a mentességek meghosszabbításának mellőzéséről szóló döntést, ezt bizonyára üdvözölni fogják azok a környezetvédelmi civil csoportok, akik többször is figyelmeztettek arra, hogy az éghajlati válsággal összefüggésben az EU nem engedheti meg magának, hogy feláldozza a környezetet az élelmiszerbiztonság oltárán.
Június elején Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett nyílt levélben több mint 100 civil szervezet kérte a Bizottságot, hogy ne engedélyezzen további eltéréseket. Egy, a kérésre adandó pozitív brüsszeli döntés valószínűleg nem fog tetszeni az EU COPA–COGECA gazdálkodói szövetségének, amely a mentességek meghosszabbítását kérte az éghajlati viszonyok következő termőévre gyakorolt hatása miatt.
(Forrás: https://agrointel.ro)
